Munkalehetőség a nagyvilágban


Senki sem mondta, hogy könnyű lesz munkát találni Új-Zélandon. Hát eddig nem is az 🙂 Persze nem is reményked(t)em abban, hogy még itthonról sikerül, a naivitásnak is van határa, bár én szívesen keresem mindenben a “kék virágot” (amire szerintem rá is találtam, de telhetetlen lévén úgy veszem észre, hogy egész csokrot készülök összegyűjteni ;))

Szó mi szó, az elmúlt másfél-két hétben egy berezelési időszakom volt (gyanítom nem az utolsó), hogy miként is fogok én majd munkát találni. Reálisan nézve – és oltári módon reménykedve benne – a max lehetőség, hogy interjút beszervezek magamnak arra az időszakra, amikor kint leszek álláskeresés céljából.

A szakmámról már volt szó, így azt nem is részletezem, csak annyit, hogy ez elvileg kint is egy jó háttér, tehát amikor helyben leszek, jó eséllyel számíthatok kedvező visszajelzésre. Viszont ezek mind elvileg jellegű dolgok, amikben az ember azért bízik, de időnként beijed. Na én is itt tartottam a mai napig, amikor is sikerült túllendülnöm rajta a következő módon:

  • egy barátom javaslatára regisztráltam a linkedin.com honlapon (az amolyan nemzetközi, szakmai iwiw), ahol csatlakoztam az MS BI csoporthoz, ahol bizony sok állásajánlatot dobnak fel, amikre közvetlenül lehet jelentkezni, kihagyva a HR-t (ez két dolog miatt lehet jó: az ember lehet sokkal közvetlenebb, illetve a “vonal” másik végén ülő ember sokkal tájékozottabb lehet a dolgok technikai vonulatát illetően, mint a HR-es, akinek nem ez a fő területe)
  • mivel a BI hazája a jelek szerint azért mégiscsak az USA, főképp ottani állásokat találtam, amikre kíváncsiságból jelentkeztem is (csak hogy tudjam, mennyit érek a munkaerő-piacon :)), nem mintha annyira oda készülnék, de úgy éreztem, itt nagyobb esélye van annak, hogy választ kapok (a nemleges válasznak is sok információtartalma lehet! pl. megtudhatom, hogy a technikai hátterem nem elegendő, vagy csak a távolság az akadály)
  • az első visszajelzést meg is kaptam rögtön a jelentkezés másnapján!

“Thanks for the response. We are only able to consider local Dallas area residents at this time who are US citizens or permanent residents.

Best of luck to you in your career search. You have a strong background in a hot field. I’m sure you will be successful.”

Ez pedig komolyan mondom, megnyugtatott, és átbillentett a lelki holtponton, úgyhogy NZ, jövök nemsokára! 🙂

Hangsúlyozom, ennek főként lelki hatása van, az önbizalmamat befolyásolta pozitív irányban, ami viszont – az én véleményem szerint – jelentősen kihat majd a dolgok tényleges alakulására!

—————————————–

Novalis

“Zöld színbe öltözött a rét,

virág ütközött szanaszét,

naponta, láttam, új növény nyit,

a levegő lágy volt, az ég víg.

Azt sem tudtam, mi van velem,

s miféle csodát lát szemem.

Rejtett az erdő lombja.

Az ötlött belém: ez a tavasz!

Egy szóval láttam, hogy ez egyszer

a földön isten lett az ember.

Most már tudtam, mi van velem,

s miféle csodát lát szemem.”

(Rónay György fordítása)

Advertisements

6 thoughts on “Munkalehetőség a nagyvilágban

  1. Nagyon drukkolok a munka keresésedhez……..FŐLEG azért mert ígértél már kiflit, bort, csokit és tudom is Én még mit, és jó lenne ezt mind megkapni 🙂
    Egy NAGY-NAGY KALAPPAL!!!

  2. Igen nagy erdeklodessel olvasom a blogod, mivel mi is reg kitalaltuk, hogy NZ-be tavozunk.

    Lehet, hogy volt rola mar szo, en mindenesetre nem talaltam meg a bejegyzesek kozott: pontosan hogyan is tervezitek a kijutast vizum szempontjabol? Mert a turista vizummal “besunnyogas” gondolom nem nagyon menne, kutyaval, gyerekkel, munka nelkul, stb.

    Nekem a roka-fogta-csuka problemaja: hogyan lehet allast talalni ugy, hogy nincs vizumom, mikozben a vizumhoz meg allas kell…

    • A vízumot illető konkrét tervekről, lehetőségekről még valóban nem ejtettem szót, majd arról is lesz egy bejegyzés, csak még nem tudom mikor, mert valóban az tűnik a legkomolyabb akadálynak.

      Ja, és üdv itt “nálam” 🙂

    • Naná, hogy olvastam már (sőt, azt hiszem egyes bejegyzéseket a kategóriából többször is)! A CV-m (amit azért Resuménak címeztem, csak itt rövidebb volt (lett volna, ha nem magyarázkodom)) félig-meddig az alapján készült el (és lett bizony 4 oldalas).
      Viszont arról nem írtál (vagy én nem leltem meg), hogy végülis hogyan sikerült találni. Közvetlenül a cégnek elküldött email révén? Vagy helyben pályáztatok fejvadászokon keresztül és mégis beugrott egy interjú? Vagy valami 3. módon?

      • Mire kiértünk, kb. az egész kicsiny piac le volt fedve, minden olyan cégnek, aki ilyennel foglalkozik, küldtünk CV-t novemberben, hogy februártól elérhető lesz az álommunkaerő. Mivel januárban érkeztünk (az itteni nyár közepe-vége) még erősen álmodózóban volt mindegyik cég. Ahol nagyon érdeklődtek, ott már 2 hét alatt képesek voltak interjú-időpontot adni, ahol csak kevéssé, ott 3-4 hét… Közben meg pont hirdetett egy cég, aki szinte letámadta az embert, hogy jöjjön, jöjjön. Azok a cégek, akiket még kintről kerestünk meg, későn éledtek fel, addigra elvállalta ezt, a biztonság kedvéért. Ha még több vér lett volna a pucánkban, kivárjuk azt a 2-3 hónapot, de azért nem bántam meg hogy így lett. Mindenképpen érdemes lekutatni a cégeket, sokat számít hogy milyen visszajelzést kapsz. Az itteni IT piac még mindig küzd a szakemberhiánnyal – ha már otthonról küldött életrajzra is érdeklődnek, az sokat elárul a majdani lehetőségeidről.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s