Hahota elv ismét :)

Bár eddig nem írtam, a péntek a második kedvenc napom a kedd után. Persze, itt van a munkahét vége is, meg egy csomó hülye indok a fejemben, amiket nehezen tudnék értelmesen kipréselni magamból, úgyhogy meg sem próbálkozom.

Hogy mi történt mégis? Kaptam reggel egy emailt (ez még mindig eléggé szokványos, de mióta a szovjet titkosügynöki múltamról való történetet nem hitte el senki 😦 maradok a szárazabb dolgoknál) Nigeltől, aki egészen pontosan development manager egy cégnél (akármit is takar ez), miszerint klappol nekik az egyik általam javasolt időpont (NZ-n reggel 9, nekem este 11), úgyhogy KEDDen!! (nemhiába a Mars napja ez a kedd) meglesz az első interjúm! Juhé! 😀

Oké, tudom hogy az nekem még hétfő, de úgyis át fog nyúlni a másnapba. Izgulok is keményen, de hát erre vártam vagy mi 😉

Mivel akkortájt a család többi része már alszik, kénytelen leszek feltenni a fülesemet, amiben Gabi szerint … hát eléggé makifejem van, de micsináljak, annak a kábele elég hosszú ahhoz, hogy elérjen a gép hátuljáig. És legalább jól szól, úgyhogy ha motyognak, tudok rá hangot adni, és még esélyem is lesz, hogy megértsem 🙂

Szóval haladnak a dolgok, drukkolást szívesen és őszinte hálával fogadok majd akkortájt 🙂 (Köszi előre is!)

Vörös Bika

Nohát nekem nem ő/az fog szárnyakat adni, de azért szárnyra kapok én is, méghozzá augusztus 4-én.

Ennek előkészítése volt egy számomra majdnem maratoninak tűnő levelezés Nagypihenés Andival (a gmail 31 levelet mutat, szóval a 42-t azért nem sikerült elérni). Tényleg türelmes volt, néha szerintem nehéz eset voltam, de hősiesen kitartott, úgyhogy Budapest – Prága – Szöul – Auckland útirányon át irány Új-Zéland!

Prágáig ilyennel (csak nem Air NZ lesz rajta):

Onnantól meg:

Először egy másik járatra kaptam volna jegyet, ami olcsóbb lett volna ha rendelkezem ISIC kártyával (nemzetközi diák), de mivel nincs hallgatói jogviszonyom (hiába vagyok fiatal, annyira már nem :P) ezért az kiesett. Annyira nem bánom – vagy legalábbis igyekszem a jót keresni a változásban – mert nem szívesen “nappaloztam” volna HongKongban reggel 7-től este 8-ig. Így a leghosszabb várakozás az 4,5 óra lesz Szöulban. Ugyan e-olvasóm nincs, de a kis pda-mon már régóta olvasok, majd rátolok 4-5 könyvet, 2 hangoskönyvet, aztán csak elleszek. Hogy feltölteni hogyan fogom, az még rejtély számomra, fogalmam sincs, milyen hálózati csatlakozók vannak Szöulban.

NZ-n már Helga jóvoltából nem rögtön az ismeretlenbe csöppenek, hál’ Istennek lesz, aki elkalauzol az első órák/napok dzsungelében (pl majd ad olyan átalakítót is, amivel fel tudom tölteni a telcsimet ;). Köszönet neki előre, így nyilvánosan is! 😀 😛

Úgyhogy augusztus 6-án reggel, egészen pontosan (ha az égiek is úgy látják jónak) 7:30-kor érkezem meg álmaim földjére!

Remélem sikerül majd személyesen is találkoznom blogíró példaképeimmel/sorstársaimmal! 🙂 Bár még nem tudom, hogy mikor hol hogyan merre leszek és biztosan a fülem is kettéáll az elején az újdonságoktól, intéznivalóktól, de talán egy kávéra/sörre/pohár borra vonatkozó meghívást nem utasítotok vissza 🙂