Utolsó (egy időre) vasutas-találkozó


Ez egy kellemes nap volt 🙂 Hn 11 körül indultam el otthonról, egy kis futással elcsíptem a 47-es villamost, aztán a 103-as buszt. Ez utóbbi komoly dugóba keveredett a Hengermalom úton, de én annyira nem siettem. Inkább olvastam. 11:40-re értem oda a MÁV új székházához a Vajda Péter utcához. Rácsörögtem Bandira, majd 5 perc várakozás után meg is jelentek mind a hárman: Bandi, Imre és Józsi. Benéztünk a helyi kantinba egy ebédre, ahol szerencsére volt összesen egyfajta vega étel, azt ki is választottam magamnak. Fincsi volt, nekem bőségesen elegendő mennyiségű is.

Természetesen én végeztem a legkésőbb az ebéddel 🙂 Közben eldumáltunk, láttam Molnár Gyurit is, aki nem sokat változott 😛

Ebéd után felmentem Bandiék szobájába, mert megbeszéltük, hogy megvárom velük a munkaidő végét, aztán elmegyünk egy-két sörre a közelbe. Nosza, mentünk is. Jól elbeszélgettünk, a MÁV-os munkatempó a mai délután kísértetiesen hasonlított arra az időszakra, ami még az én időmben volt 🙂

Még a főnökasszonyuk is bejött, aki később meg is kérdezte Bandit és Józsit, hogy ki a fene ücsörgött ott náluk naphosszat 🙂

3 körül lenéztünk egy kávéra (forró csokira) a második emeletre, ahol régi főnökünkkel, Erzsikével is összetalálkoztunk. Mivel a kávégép pont Jóságos Imre Bácsi szobájának ajtajánál volt, bevonultunk oda. Én itt is maradtam Imrével n5-ig, amikor Bandi csörgött, hogy ő már az épület előtt vár minket. Miután Józsi lehozta a tarisznyámat, kimentünk hozzá.

A Népligetnél egy kellemes, bár hangos (és valszeg rossz levegőjű :)) sörözőbe lecsüccsentünk és kikértünk egy kört. Nagyon jólesett a torkot hűsítő aranybarna ital, de a beszélgetés, nosztalgiázás még jobban.

Negyed 7-ig ücsörögtünk ott megtárgyalva jövőt, jelent, múltat. Aztán elbúcsúztunk. Furcsa érzés volt úgy kezet fogni hármójukkal, hogy talán többé nem találkozunk, de legalábbis csak hosszú idő múlva.

Ennek a 3 embernek köszönhetően (meg van egy negyedik, aki most nem volt jelen) mondhatom el ismét azt, hogy a MÁV volt emberi szempontból a legjobb (munka)helyem. Köszönöm Nektek a veziges éveket! Megérte, mégha munka szempontjából nem is tett hozzá sokat az életemhez 🙂

Ha bármikor jönnétek, és mi ott kint leszünk, tartom a freerange Wellington-szeletes meghívást! 🙂 (Azt nem garantálom, hogy el is készítem, de a hozzávalókat beszerzem :P)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s