Az igaz élet Igazsága


Ismét egy kis Adyashanti 🙂

Amint elveszíted kapcsolatodat az Igazsággal, kizárod magad az általa nyújtott szabadságból is. Ha bármi – legyen az hatalom, dicsőség, egy másik ember, pozíció, tárgy, külsődleges szeretet, tisztelet, elfogadás – fontosabbá válik számodra az Igazságnál, szenvedésre és elkülönültségre kárhoztatod magad. Az Igazság csak az Igazságban érzi jól magát. Vagyis csak akkor, ha őt látod, őt választod és őt szereted. Az Igazsághoz való szívbéli elkötelezettség olyan döntés, amelyet minden egyes pillanatban bizonyítanod kell.

Ha arra vársz, hogy ez a választott szabadság választás nélkülivé, vagyis automatikussá váljon, az azt jelenti, hogy nem akarsz teljes felelősséget vállalni érte. Igen, ez a választás valóban nem könnyű, hiszen az Igazság és egy – adott esetben – sokkal kellemesebb, kitalált történet között kell döntened. Az Igazság iránti buzgó és állhatatos hűség azonban nem olyasmi, amit félvállról lehetne venni. Hogy a harmadik zen pátriárkát idézzem, egyetlen be nem tartott ígéret, amely az Igazsághoz köt minket, képes örökre elválasztani az eget és földet. Amikor valami olyasmivel találkozol, ami elvonja a figyelmedet az Igazságról, mindig van egy pillanat, amelyben tisztán látod, hogy az egész álom, múlandó káprázat csupán. Ha ilyenkor megrázod magad, és továbbra is úgy teszel, mintha a dolog valóságos lenne, akkor válik el a menny és a föld. A menny azonban mindig képes újra kitárni feléd a kapuit, amint úgy döntesz, hogy a múlandó jelenség helyett – legyen az akár düh, akár unalom, vagy bármi más – mégis inkább az Igazságot választod, és nem próbálod akarattal megváltoztatni a dolgokat.

Az Igazságnak fogadott hűségesküdet nemcsak adott szavad kedvéért kell betartanod. Ha így tennél, megsértenéd a legeslegszentebb ígéretek egyikét: azt, hogy mindig nyílt szívvel és teljes odaadással fogsz szeretni. Ha pusztán száraz elkötelezettséggel ragaszkodsz egy képhez vagy egy elmélethez, amelyet előzetesen alakítottál ki az Igazságról, az épp olyan, mintha a karosszékben hátradőlve így szólnál a házastársadhoz: “Már nem szeretlek igazán, de veled maradok, mert ezt ígértem.” Ezzel éppúgy megszeged az ígéretedet, hiszen – annak ellenére, hogy a száraz, szó szerint vett esküt betartod – a szavak mögött rejlő igazi minőségek (a szív, a szeretet, az intimitás és a kitárulkozás) hiányoznak belőled. Az sosem elég, ha valamit gépiesen végzel – csak akkor lehetsz sikeres, ha beleadod a szívedet, az egész lényedet. Érezd át a pillanatot, légy kész a maga teljes mélységében átélni azt, akár jó, akár rossz, akár közömbös történéseket tartogat számodra. Légy jelen az érzelmeidben és az érzéseidben is, ne félj teljes szíveddel, teljes érzékenységeddel részt venni az itt és mostban. Csak légy jelen. Ne kondicionált elmédből élt az életedet, hanem a kondícióktól független, örök Igazság alapjáról.

Az Igazság szeret, és nem ítélkezik. Igaz, hogy egy hatalmas kard van a kezében, amellyel kíméletlenül elválasztja egymástól a hamisat és az igazat, neheztelés és rosszindulat azonban nincs benne. Ha nem vagy őszinte saját magaddal, szenvedni fogsz. Ennek azért kell ilyen kíméletlennek lennie, mert különben nem tanulnál belőle. Tehát: élj igazul, vagy szenvedj. Az Igazság nem fog babusgatni téged. Vagy betartod a neki tett ígéretedet, vagy szenvedni fogsz. Ilyen egyszerű.

Ha valóban ráébredsz az Igazságra, látni fogod, hogy minden egyes téged érintő tapasztalatban és körülményben a szeretet uralkodik. Lenyűgöző az a tudat, hogy életünk összes pillanatán a szeretet fonala húzódik végig. Soha, egyetlen pillanatra sincsenek tehát áldozatok. Még a legfájdalmasabb tapasztalás mögött is az Igazság kardja áll, amely lesújt, hogy visszatereljen téged az útra. Nem olyan könnyű megbarátkozni ezzel a gondolattal, amely egy csapásra megfosztja az embert a mártíromság minden lehetőségétől.

Az Igazság tánca nagyon sokféleképpen jelenhet meg az életünkben: vannak kellemes és kevésbé kellemes lépései. De ne feledd, hogy minden tapasztalás mögött szeretet van. Ha elhatározod, hogy a létezés minden szintjén tökéletesen jelen leszel, a közted és a valóság közt tátongó űr bezárul. Kwong rósi mindig azt mondta nekünk: “Zárd a rést, bármilyen kicsi is, zárd a rést!” Ha ezt megteszed, cserébe feltárul számodra a mindenség. Tüntesd el a rést a valóság és az elképzeléseid, a jelen és az álmaid között, hiszen ez a tátongó űr okozza azt az elkülönültség-érzést, amely belülről mardos. Minden egyes porcikáddal a jelent kell választanod. Teljes lényeddel bele kell vetned magad a valóságba.

Reklámok

One thought on “Az igaz élet Igazsága

  1. Visszajelzés: Újabb lehetőség a derült égből « Martinisti's Blog

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s