Weta


Kellemes 8 órás alvást követően battyogtam ki a konyhába ma reggel. Kicsit még álomittasan készültem vizet forralni a friss teához, amit megelőzött az előző napi tea bögrébe kiöntése. Öntöm-öntöm, de valamiért nagyon lassan csordogált, hiába döntöttem meg egyre inkább azt a kancsót. Pedig még elég sok volt benne ahhoz, hogy ne apadjon el (a legvégén szokott benne maradni fél deci).

Szerencsére nem vizsgáltam teljesen közelről, azaz nem dugtam oda a pofimat egészen a kancsó szájához, csak forgattam kicsit a kannát. Na, látom hogy egy, a kellemesnél nagyobb rovar igyekszik befelé a kancsóba. (Ha Gabi vagy Rebi lett volna a szerencsés felfedező, asszem fülsértő visítással riasztottak volna fel mindenkit 500 méteres körzetben!)

Azért meg kell valljam, hogy én jóban vagyok a helyi faunával, de nem sikerült kigyomlálnom magamból minden irracionális félelmet. A bizonyos mérethatárt meghaladó rovaroktól való úgymond tartókodás is ezek közül való. Ez a példány pedig túl volt a mérethatáron.

Mire feleszméltem, és nekiláttam a kiszedésének, beljebb kotorta magát, ahonnan aztán se ki, se be (volt egy szűrő, amin már nem fért át). Bántani természetesen nem akartam a szegény kis fickót (vagy hölgyikét?), úgyhogy áthidaló megoldásként az egész kancsót kitelepítettem a dekkre, egy villával lepattintottam a szűrőt, mire elázott bogarunk (vigyázni kell itt is az ivással!) a friss levegőnek örülve (vagy legalábbis az ellenkezés teljes hiánya nélkül) hevert a deszkán.

Egy jól irányzott villamozdulattal átemeltem a fű közelébe, nehogy eltapossuk, meg gondolom ő is jobban elvan a fűszálak (látszólagos) védelmében.

Itt egy kép valamelyik fajtárs rokonáról (én nem kaptam lencsevégre):

Amúgy növényevő őkelme, bár álltólag ha sarokba szorítják eléggé harapós, de ez az elázott példány szerintem örült annak, hogy megszabadult a teától.

Pukke írt az óriás wetáról is, illetve ama nemes eseményről, hogy a Wellingtoni Állatkertben a múlt héten eresztettek szabadon 40 példányt. Na azok nagyok! Az én kis haverom legnagyobb erőlködéssel is legfeljebb a 40mm hosszt érheti el, óriás barátja viszont akár a 200mm-t is! Egy 20 centis rovar pedig nem akármi. Remélem az nem itt fog innivalóért szörcsögni, mert bonhatok neki egy egész üveg sört…

Advertisements

2 thoughts on “Weta

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s