Buszsofőrök – rövidhír


Amikor elkezdtem augusztus 2-án munkábajárni Mount Roskillből a CBD-be, hirtelen eléggé idegen volt maga a buszozás, a zsúfolt város (a sok esőzés sem javított a hangulaton), második nap hazafelé kicsit kedvtelen is voltam. Egészen a leszállásig, mert a sofőr “bácsi” végig jókedélyű volt, aztán még tovább is vitt, mint a végállomás, mert ahonnan következő járatként indult, ahhoz útba esett az én megállóm. Biztatott is, hogy hamar megszokom majd az itteni közlekedést, ráadásul a jókedve is ragadós volt!

Szerencsére ez azóta is sűrűn előfordul, márminthogy a buszvezetők vigyorognak, jókedvűen udvariasak.

Ma reggel csak huszasom volt a $4.40-es jegyhez és nem is tudott visszaadni a sofőr, mikor felszálltam. No, a végeredmény az lett, hogy mosolyogva intett hátrafelé, hogy csüccsenjek le, aztán majd a végén rendezzük, akkor már lesz aprója valószínűleg.

Útközben simán leszállhattam volna bárhol ha akarok, úgysem tudta volna annyira figyelni, de teljesen megbízott bennem, az utasban. A belvárosba érkezéskor becsületesen oda is mentem hozzá, ahol egy másik hölgyhöz hasonlóan utólag szépen megvettem a jegyet, majd szép napot kívánva elköszöntünk egymástól.

Kicsit más itt a bliccelés, illetve annak hiánya, mint a “nem lyukasztok menő vagyok” budapesti módi. Ami alól időnként nehéz volt kibújni akkortájt. Itt pedig olyan jó érzés, hogy nem egyedül vagyok az ilyen magatartással, hanem ez az alaphelyzet!

Reklámok

4 thoughts on “Buszsofőrök – rövidhír

  1. Vagy vegyük például magamat 🙂
    Ha nem tudok visszaadni én sem szoktam elvenni a pénzt, és ha az utas úgy gondolja, rendezzük mielőtt leszáll…. még soha nem csaptak be, pedig magyarhonban dolgozom 🙂

  2. Oké, igazatok van abban, hogy ez nem csak és kizárólag NZ jelenség, noha Magyarországon én személyesen nem tapasztaltam, de ennek valószínűleg köze van ahhoz is, hogy 2004-től Budapesten laktam, ott meg kicsit másképp mennek a dolgok.
    Alapjában véve egyáltalán nem a sofőrökkel van, az ő többségükkel én elégedett voltam, hanem az utasmentalitással, illetve azzal a BKV ellenességgel, ami a hozzá nem értő, ámde nagy pénzeket leszakító vezetők miatt alakult ki, emiatt pedig ami nagyban az kicsiben. De ez már politikai irányba vezetne tovább, amiben én nem igazán vagyok szakértő.
    A lényeg, hogy jófej sofőrök mindenütt vannak (egy éneklős fickót nagyon bírtunk a 47-esen a Fehérvári úton) és jókedvre deríthetik az utazóközönséget!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s