Fogyasztói lét morbid mozzanatai

Csak két apróság mára. Nemrég feliratkoztam egy csomó “napi akciós” oldalra (pl. GrabOne vagy a legújabb ilyen dili a TreatMe), amelyek sokszor tényleg jó ajánlatokkal bombáznak, de azért van egy-kettő, ami finoman szólva is “érdekes”, pl. a mai gyöngyszem:

Szóval már ezt is reklámozzák, de hasonló témakörben van egy másik apróság is, amelyet Silverdale felé autózva figyeltem meg.

Ez csak egy árlap:

Elnézést a nagyon gagyi minőségért, google streetview-ról van, nagyítással. Egészen pontosan innen. Ez az Auckland Memorial Park nevű temető bejáratánál látható tábla. Tudom, a képről nem lehet leolvasni az árakat, én sem emlékszem rájuk, de ha az ember arra autózik épp, és úgy gondolja hogy “Hmm… ez az akciós “telek” épp megfelelő áron van nekem! Előlegezzünk le rögtön kettőt! Bár elég csak egy is, ha túl nagyra hízom addigra, majd oldalt fordítva zuttyantanak bele.” – akkor ez esetben érdemes rögtön betérni és foglalni egyet.

Csak nekem irónikus/morbid/furi ez? 🙂

Reklámok

Takarékos kozmetikumhasználat – takarékos szóhasználattal

Bár semmi értelme, de gondoltam megörökítem eme jelentéktelen eseményt: a 2009 Augusztus 7-én, pénteken este, a Glen Innesben lévő PaknSaveben vett borotvahabom a mai nap során elfogyott. (Akik ismernek, tudják hogy nem igazán tartozik a kedvenc időtöltéseim közé, nomeg sokszor száraz borotválkozásban részesítettem magam.) Egész sokáig, majdnem 17 hónapig bírta. Rajtam a kozmetikai cégek nem nagyon fognak meggazdagodni (bár ha végignézek Rebeka fürdőszobai részlegén, igencsak el szoktam csodálkozni, mi mindenre megy el a pénzem…)

A hab utolsó használója az alábbi két képen láható:

Böfi, nem böfi

Még mindig nem tudtam eldönteni, mennyiben hasznos, hogy feliratkoztam az NZ Herald RSS lehetőségei közül néhányra, de az biztos, hogy pár kellemes, szórakoztató percet okoztak már ezek a hírek, és újra meg újra bebizonyítják, hogy az igazán nagy poénok a való életben születnek.

Az egyik, amiről önmagában anno nem akartam írni, de most már belefér: január 9-én egy fickó 45 km-es autós üldözésbe keveredett Nelson környékén. Nem állt meg az igazoltásnál, és minden bizonnyal a színjózanság sem volt épp akkor jellemző vonása. A dolog vége az lett, hogy nem bírta már WC nélkül, és mikor megállt elvégezni a nagy dolgát, utolérték. Szar ügy. Lehet, hogy jobban járt volna (még ha ezzel egyidőben szarabbul is :)), ha inkább berosál, aztán otthon kimossa. Vagy kidobja a gatyót. Nem tette, elfogták, megbírságolták.

Ennyit bevezetőül, most jöjjön a keserédes, vicces-szomorú mai apropó:

Ausztrál-NZ méretű “kezdeményezésről” van szó, aminek keretében tudósok! (nem Apa kocsit hajt, de a színvonal elsőre hasonlónak érződik) számolni és mérni fogják a birkák böfögés általi metán-kibocsátását! Teszik ezt a világon elsőként! (Hogy ez az elsőség ez büszkeségre ad-e okot vagy épp annak ellenkezőjére, azt nem tudom.) Több birkafajta kibocsátását is mérik, mert az ausztrál mezőgazdaság felelős az üvegházhatást okozó gázok 16%-ának kibocsátásáért, ennek pedig a 2/3-a metán.

(Kis kitérő: egy számomra az emberi mohóságot valamennyire mutató tény, hogy ozziföldön az éghajlat-változás káros hatásainak megelőzése/mérséklése érdekében már több kampány volt, melyben a húsevő embereket a bárány- és marhahús helyett kenguruhús fogyasztására biztatták, mert az ő metán-kibocsátásuk jóval alacsonyabb.

  1. Hát az emberiségnek mindent meg kell ennie? Semmit sem tart tiszteletben?
  2. Gyanítom, hogy egyéb módokon is lehetne csökkenteni az üvegház-gázok kibocsátását, csak azon módok a “pénz beszél” elve alapján szőnyeg alatt lapulnak.)

A vizsgálat eredményeképpen rangsorolják a fajtákat, és a legböfögősebbek lehet, hogy nem járnak majd jól. Természetesen nem akarják bedugaszolni a szájukat (nem én gondoltam, hogy ez is egy megoldás, a cikk említette), az nem kivitelezhető.

Kíváncsi vagyok, hogy a hátsó gázokat illetően is születik-e majd valami hasonló ötlet?

csak hogy

Csak hogy tudjátok, kinek a blogját olvassátok!

http://en.tackfilm.se/?id=1263029442187RA34

Éljenek a svédek!

Hideg

Na, azt hiszem ma az általam használt időjárás-előrejelző weboldal alaposan igazat ad azoknak, akik sokszor emlegetik az új-zélandi hideget.

Tudom én, hogy Wellingtonban sokat fúj a szél meg ilyenek, de azért annyira nincs közel a déli sark, vagy neadjIsten a világűr. Esetleg időközben emelkedni kezdett az országnak otthont adó földkéreg-darab, és már közeledünk az abszolút nulla fokhoz… de ez biztosan feltűnt volna még nekem is.

image

Miután a nyilvánvaló lehetőségeket kizártam, a fennmaradóak egyike, hogy valóban 14 fok körül van, de istentelenül hidegnek (majdnem félúton az abszolút hideg felé) érezhetjük ezt a 14-et, amint kimegyünk az utcára.

image

Eme második ábra alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy miután a napot részben felhők fogják eltakarni, kicsit helyreáll a megszokott rend, és saját, személyes érzékelésünket már csak 1 fokkal fogja eltorzítani a felhők mögül időnként kibukkanó nap.

Remélem du. 5-ig elmúlik ez a fagy, mert akkor indulok majd haza, és nagyon nem szeretném megtapasztalni, milyen érzés lehet 14 fokot –129-nek érezni…

Magyarok mindenütt ismét!

Bocsanat, de ezt ismet nem tudom magamban tartani 🙂

Bongesztem a SNAPPER honlapot, ami egy okos kis kartya, amolyan keszpenzzel otvozott buszberletnek mondanam: van egy ilyen kartyad, feltoltod x dolcsival, aztan amikor fel- es leszallsz, egy erkezelovel leolvastatod, a ketto kozotti kulonbseg alapjan (GPS segitsegevel) kiszamolja, mennyit kell fizetned. Az alaparakhoz kepest 20% kedvezmenyt is ad, ezenfelul nem kell az aproval szorozni.

Snapper Szoval jo dolog, es tobb ember is hasznalhat egy ilyet. Mar onmagaban is esetleg megert volna egy bejegyzest, de amit most felfedeztem, hogy a blog oldalukon a bejegyzeseket gaborszikszai es mikiszikszai irta 🙂

Mindenutt ott vagyunk, polgartarsak, mindenutt!