Online ügyintézés

Még mielőtt kijutottunk NZ-re, sokat hallottam az online ügyintézési lehetőségekről. Ezek közül néhány Magyarországon is előfordul elvileg, de a gyakorlati megvalósításnál előfordulnak ehhez hasonló gikszerek.

Itt azonban még jóval kiterjedtebb az online is igénybevehető szolgáltatások köre. Ide venném most a nem teljesen ide tartozó EFTPOS kártya szinte mindenütt használható voltát, mert a TradeMe-s vásárlásokat leszámítva szinte sehol sem fizettem az elmúlt hónapokban kp-vel. És nagyon jólesik mindenre EFTPOS-t használni, többek között az online háttér miatt, hogy témába is vágjak.

Az ASB ebanking rendszere pofonegyszerű, jól használható és naprakész. Vagyis inkább percre. Otthon a K&H-nál voltunk/vagyunk, aminek az online felülete szintén alkalmas arra, hogy mindenféle pénzügyeket elintézzünk, de valahogy nem kiforrott, nem kényelmes, ehelyett nehézkes. Valamint a tranzakciókat másnap teszik elérhetővé. Mintha egy külön adatbázist használhatnának az ügyfelek, nem az éles OLTP-t, amelyet éjszaka töltenek fel egy adattárházhoz hasonlóan. Ha így van, ebben is van ráció, de az biztos, hogy kényelmesebb az ASB megoldása, ahol valószínűleg az éles tranzakciós adatbázishoz (vagy annak egy tükrözött replikájához) biztosítanak hozzáférést, mivel amint lezajlik pl. egy EFTPOS tranzakció, mire gépközelbe jutok, már látom is a számlatörténetben!

Nálunk a család a 2degrees mobilszolgáltatónál van, de gondolom nem egyedi a módszer, amit használnak, hogy regisztrál az ügyfél a honlapon, kap a megadott telefonszámra egy jelszót, azt bepötyögi és már hozzá is fér elég részletes adatokhoz:

image

Ezenfelül hitelkártyával tudok pénzt tölteni rá, felfüggeszteni, megváltoztatni a számot…

Következő ilyen dolog a Snapper. Ez egy olyan kártya, amivel készpénzkímélő módon lehet Wellington környékén több szolgáltató buszain utazni, illetve fizetni lehet vele. Mindegyik erre alkalmas buszon van egy-egy leolvasó elöl-hátul. Felszálláskor csipogtatsz egyet, akkor levon egy zónányi utazást, leszállásnál meg kiszámolja hány zónaváltás volt, és annak megfelelően von le még. Ha elfelejted lehúzni, akkor úgy veszi, hogy a végállomásig utaztál. Ez önmagában is okos dolog, és ami még jobb, hogy a Snapper honlapon is beregisztrálhatod a kártyádat (le is tilthatod, ha elvesztetted/ellopták), de meg lehet nézni a tranzakció történetet!

image

Gondolom úgy vannak vele, hogy ha már úgyis nyilvántartják, nem annyira nagy kaland elérhetővé tenni az ügyfél számára, az meg biztosan örül neki. Örül is 🙂

IRD, azaz a helyi adóhivatal. Ahogy írtam róla múltkor, ez is megy tisztán elektronikusan. A különböző szolgáltatókról már nem is beszélve (internet, telefon, elektromos áram, AA), de még a postánál is regisztrálhatod a címedet, és ha változik, beállíthatod, hogy kiket értesítsenek a változásról.

Ezen példák közül már Magyarországon is sok elérhető volt, de valahogy kevésbé használtam őket. Itt talán még egyszerűbb áttérni az online ügyintézésre, és nagy százalékban nem párhuzamosan létezik, hanem tényleg kiváltja a hagyományos, papíralapú adminisztrációt. Mindössze egy számlalevelünk érkezett mostanáig, de azzal a szolgáltatóval megszakítottuk a kapcsolatot (ha nem is ezért :-P), úgyhogy ha közüzemi számlával kell majd lakhelyet igazolnom, bajban leszek, mint Imma egyszer!

—————-

Teljesen más, nem ide tartozik, de blogírás közben akadtam rá:

image Szóval ha dilis vagyok, bizonyíthatom emberi mivoltomat a sharingmatrix-nek? 🙂

Adóbevallás helyi módra

Március 31-én véget ért a 2010-es adóév, és mivel nem egész évet dolgoztam, bizony járt nekem adóvisszatérítés. Voltam egy bevándorlóknak rendezett adó-tájékoztatón is, illetve nagyon tüzetesen átböngésztem az IRD (Inland Revenue Department – kb. helyi APEH) honlapját – talán túl tüzetesen is – de nem volt számomra egyértelmű, hogyan a legegyszerűbb a visszaigénylést benyújtani.

Elvileg 2 lehetőség van erre: az ember kér egy PTS-t (Personal Tax Summary – személyi adó összesítés), amit valamikor július-augusztusban küldenek ki, abban benne lenne, hogy pontosan mennyit fizettem be és mennyi jár vissza. Egy másik lehetőség pedig az IR3-as űrlap kitöltése. Na, melyiket szeressem? Gondoltam megkérdezem az IRD-t, írtam nekik hát egy emailt a saját felhasználói fiókom segítségével (bizony, ha itt van adószámod, regelhetsz is simán náluk, onnantól meg jöhet a biztonságos emailváltás, és válaszolnak is néhány napon belül), a választ egy kis kitérő után részletezem.

Be kell vallanom, trehány vagyok a papír formátumú cuccokkal, ezért rendszeresen beszkennelek minden fontos iratot (bár itt ha azonosítod magad telefonon keresztül, se Barni, sem más fajtatársa (értsd: kutya) nem kéri a papírokat, a TV-szerelés kapcsán is végig nálam volt a garancialevél, nem Gabinál, aki mindkét alkalommal adta a szerelőnek a készüléket), hogy ne keverjem el. A fizetési kivonataim nagy része ugyan megvan, de biztosan csak azért, mert még nincs belőlük sok 🙂 Amit ki szeretnék hozni ebből, hogy ha beszambázom az IRD honlapra, 4-5 kattintást követően meg tudom nézni az eddigi adózási adataimat, konkrétan azt, hogy mennyi volt a jövedelmem egy adóévben, mennyit vontak le, és egy online számoló azt is megmondja, mennyit kellett volna levonni. Nohát esetemben a két összeg között jelentős különbség állt fenn, amit szám szerint kideríteni beletelt kb. 5-10 percbe. /Kitérő vége.

Tina az IRD-től rövid és tömör válaszában kedvesen elárulta, hogy pontosan milyen kattintási sorozattal jutok el az IR3 kiöltéséhez, melyik rubrikába mely összeget kell beírni a kimutatásom alapján (3, mindössze három összeget kell beírni, ha az embernek kizárólag egy munkáltatótól származó jövedelme van), de ez még mindig nem minden, mert Tina elő is készítette nekem az űrlapot, nekem csak le kellett ellenőrizni meg kitölteni a számlaszámom helyét, hogy hová utalják a pénzt. Ezek után a dolog olyan, mint egy normál windowsos program-telepítés: Tovább -> tovább-> tovább-> tovább, csak itt nem next hanem continue van 🙂

Még olyan opció is van, hogy a következő adóévre ha valószínűsíthető hogy fizuemelés miatt majd be kell fizetned, akkor előre átcsoportosíthasd, vagy más helyett (pl. házastárs) fizess adót, meg hasonló apróságok.

Az űrlap maga egyszerű, átlátható, könnyen kezelhető, nekem tetszik, egy példa:

image

Miután az ember beküldte a kitöltött űrlapot, a végeredményt letöltheti PDF-ben, ami szintén jól áttekinthető, szépen kiolvasható belőle minden fontos dolog. Ezt én szépen eltárolom online és a gépemen is, hogy meglegyen, ha egyáltalán kell még valaha. Ne kelljen, de 150 kbyte elfér.

Ha az ember nem kér összesítést, az IRD pedig valamiért magától nem nézi meg, akkor nem kell fizetnie akkor sem, ha amúgy származna adókötelezettsége. Persze ha valaki visszatérítésre számít de a végeredmény az, hogy befizetnie kell, akkor már nem bújhat ki alóla 🙂

————————————————————————————–

Kis frissítés: egy barátom a bejegyzést olvasva döbbent rá, hogy bizony nekik tavalyelőttre is járt volna ilyen, meg tavalyra is. Ami félrevezette őket, hogy azt hitték, residency kell az adó-visszaigényléshez. Valóban félreérthető, mert a Resident és a Tax Resident nem ugyanaz! Az IRD idevágó definíciója:

“If you are in New Zealand for more than 183 days in any 12-month period, you are considered to be a New Zealand tax resident from the date of your arrival here.”, azaz ha egy évben legalább 183 napot NZ-n töltöttél, akkor az érkezésed napjáig visszamenőleg tax resident vagy. Az nem derül ki, hogy adóév vagy naptári év, szerintem adó, de azért ez nem 100%

Ha valakinél ez fennáll, volt jövedelme és még nem regisztrált az IRD-nál (mindössze adószám kell hozzá), akkor tegye meg! Ezután ki lehet számolni mennyi adót vontak le és mennyit kellett volna arra az időszakra, aztán ha a különbség pozitív, lehet igényelni vissza! 🙂 Ha valahol elakadsz, szívesen segítek, ha tudok!