Wellington => Auckland

Eljönni látszik ez az esemény is. Pár hónapos szünetet követően az aucklandi Datacomos managertől kaptam egy emailt, pont amikor már gondolkodtam rajta, hogy esetleg ideje lenne rákérdezni, mi is a helyzet. Az üzenetben az állt, hogy minden jól halad, csak szeretett volna megbizonyosodni róla, hogy részemről még mindig fennáll a váltás szándéka. Ez június 6-án történt. Természetesen örömmel válaszoltam rá, hogy naná, sőt egyre jobban. Örültem is neki, hogy ő tette meg ezt a lépést, mert ez azt jelenti, hogy tényleg szükségük lehet rám.

Közben pályáztam az AbsoluteIT-nél is egy állásra, ami a BNZ-nél lett volna, de aztán abból nem lett semmi. Viszont azóta ugyanők (ez egy fejvadász cég, azt hiszem elég jelentős a maga területén, a komolyságról majd később) hívtak egy másik BI állás kapcsán ami egy Vero nevű, nemzeti szinten komoly biztosítótársaság. Gondoltam egy interjú nem a világ.

Időközben a Datacomos dolgok is megindultak, volt egy telefonhívásom, amiben Stuart már a következő hétre szeretett volna esetleg kitenni dolgozni egy ügyfélhez. Ebből végülis nem lett semmi, de abban megegyeztünk, hogy beszél a mostani manageremmel én meg a háziúrral, aztán egyeztetünk, hogy mikor mehetek.

Legkésőbbi időpontnak szeptember 1-je látszott, mert úgy kötöttem a bérleti szerződést Martinnal, hogy áthelyezés esetén tél végén röppenhetünk. De talán még hamarabb is, ezt viszont meg kellett beszélnem a háziúrra. Hétfői személyes találkozónk során kiderült, hogy szinte neki is kapóra jön a dolog (de legalábbis egyáltalán nem zavarja), mert pár hónapon belül elhagyja az országot, Dubai-ban kapott egy 2 éves munkaszerződést. A melegért egy kicsit irigylem, de amúgy nem nagyon szerepel álmaimban Dubai meg úgy összegészében a “távol-keleti” országok (tudom, igazából az közel-kelet, de innen távolabb van, mint a Kína és környéke által fémjelzett távol-kelet :))

Stuartnak is megfelel, hogy augusztus elején már ott legyek, úgyhogy akkor ez eddig megvan. Következő lépés a szálláskeresés lenne, de ehelyett kedden interjúra mentem az AbsoluteIT-hez. Van Wellingtonban is egy irodájuk, úgyhogy a szimpla pofavizithez szerencsére nem kellett repcsire ülnöm, csak kicsit kimozdulni az irodából és 5 percet caplatni az esőben.

Az interjú egyfelől komolytalan volt, másfelől viszont megértem, hogy akartak személyesen is találkozni velem, mielőtt az ügyfélhez küldenek. Hogy miért volt komolytalan? A nagyon harsány, oltári energikus nő, akivel beszélgettem, keményen kérdezgetett, de főképp általánosság irányába vezette az interjút. A szakmai területről semmi információja nem volt (ez mondjuk nem volt meglepő, és tudom, hogy nem reális elvárás egy fejvadásztól, hogy fejlesztőként értsen minden területhez, de hogy saját bevallása szerint se tudja, hogy mi is az a Business Intelligence, miközben ilyen pozícióra interjúztat valakit, az szerintem nem vet igazán jó fényt az ügynökségre), hasonlóképp az ügyfélről. Kb. annyit tudott róla, mint én, hogy egy biztosítóról van szó.

A kép amit lefestettem róla, elég negatív, de azért szeretném hozzátenni, hogy élőben rokonszenves volt, meg maga az interjú így is elég keménynek bizonyult. Sőt, inkább pont ezért, mert nehéz bebizonyítani hogy értesz egy területhez olyasvalakinek, aki nem tudja eldönteni, mennyi a technoblabla és mennyi az igazi tudás. Próbálkoztam, egyáltalán nem stresszesen, hiszen úgyis csak próba-szerencse az egész, hiszen már megvan a helyem, legfőképp a kíváncsiság vezérelt ide, meg aztán ki tudja? Ajánlhatnak szuperjó munkát meg fizut, addig nem tudom meg, amíg nem járok végére a dolognak.

Azóta erről hírem semmi. Nem meglepő, a malomkerekek itt lassan forognak. Meg amúgy is mással vagyok elfoglalva. Nem, nem munkával. Többek között ez is komolyan hozzájárul a váltáshoz: múlt szerdától elvileg egy új projekten kellene dolgoznom, amit a helyi statisztikai hivatalnak végzett volna a Datacom. Megkörnyékeztem hát a projekt managert, hogy miként kezdünk bele. Kiderült, hogy a projekt nem indul, a másik projekt amiben benne vagyok meg CRM fejlesztőt és .NET programozót kíván, SQL-hez meg nem sok köze van. Azóta hivatalos jóváhagyással tanulok C# kódolást, ami mellett van időm szervezkedni, intézkedni.

Ez magában foglalja az alábbiakat:

  • költözés megszervezése: utánfutó-bérlés, szállás az utazást kettészelő éjszakára (nem akarunk mindenáron aznap odaérni, mert úgysem indulunk el korán a bérlés meg pakolás miatt, nem szeretnék utánfutóval száguldozni és sötétben, fáradtan vezetni sem az igazi, ráadásul nem biztos, hogy este 11 után el lehet foglalni bármilyen szállást), feleslegessé vált cuccok eladása a TradeMe-n (pl. Rebi egyenruhája)
  • vízum-ügyintézés (Variation of Conditions benyújtása, amihez várom az áthelyezős levelet, és reménykedem, hogy Wellingtonban is megcsinálják, mert akkor személyesen lehet elintézni – bár van egy ismerősöm, akinek a vízuma Aucklandbe szól, de Wellingtonban dolgozik ugyanannál a cégnél, és már 3 éve nincs vele gond)
  • szállás-szerzés a házbérlésig (ez bizony egy fogós kérdés)
    • sok ismerősömet végignyaggattam, hogy nem tudnak-e valakit, aki pl. Magyarországra látogat augusztusban és nem akarja üresen hagyni a házát, akkor vigyáznánk rá (kutya nélkül) és persze fizetnénk a lakbért – eleddig sikertelenül zárult a tudakozódás, egy pár lett volna, akik nagyon örültek a dolognak, csak ők júliusban mennek haza, augusztusban pedig ismét itt lesznek
    • apartmanban lakás néhány hétig (ez drága, de biztosan megvan rá a lehetőség),
    • Couchsurfing – folyamatban, egy próbát megér 🙂

No, itt tartunk most, a folytatásra én is nagyon kíváncsi vagyok!

Váltás – cégen vagy régión belül

Múltkor ugyan már írtam róla röviden, de most komolyabban átnyálaztam az ehhez való nyomtatványt, ami az Immigration NZ 1020-as, Variation of Conditions nyomtatványa.

/Közvetlenül letölteni nem lehetett, mert egy hibás nevű, kisebb méretű PDF jött le (több böngészővel is), úgyhogy google docsba importáltam, az meg már engedte letölteni és így jó is :o)/

3 típusú permit-tel rendelkezők számára kérhető:

  • student permit esetében kurzusváltást és részmunkaidős állást,
  • work permit esetében munkáltatót/munkavégzés helyének változását,
  • visitor’s permit esetében részmunkaidős tanulást/munkát lehet kérvényezni.

Természetesen nekem a 2. eset a fontos most. Ehhez igazolás kell a(z új) munkáltatótól is.

Nem egy komoly dolog a kitöltése 🙂

  1. Személyes adatok.
  2. Jelenlegi permit érvényességének és típusának megadása
  3. Permit-típus szerinti szekciók, értelemszerűen mindenkinek csak 1-et kell kitölteni, nekem a D-t, ahol be kell írni az új pozíciót, a munkáltató nevét és a munkavégzés helyét.
  4. Aláírás
  5. Ha ügynök is volt a buliban, akkor a szokásos, róla szóló rész (hosszabb, mint az összes többi)
  6. Módosítás díja, fizetés módja (hitelkártya adatok megadása).

Ennyi.

Ami még fontos, az első oldalon található “Mit kell mellékelni a beküldendő kérelemhez?” rész:

  • kitöltött és aláírt űrlap,
  • a kérelem díja (közvetve, fizetési mód kiválasztásával),
  • útlevél,
  • job offer / hivatalos papír az oktatási intézménytől.

Work to Residence – belépés az országba

Szombaton beszélgettünk Csilláékkal a Work to Residence sémáról, illetve arról hogy én miért nem azon vagyok (utánajárás folyamatban), illetve hogy lehetnénk-e azon (ha nem, akkor az bizony hiba?).

Éppen ezen felderítés közben találtam rá az Immigration egy oldalára, ami az alábbiakat teszi közhírré (nem szó szerint fordítom, hanem félig-meddig értelmezem, a fenti linken bárki utánaolvashat az eredetinek és megköszönöm ha pontatlanság:esetén felhívja a javítás szükségességére a figyelmemet):

A kérvényező az alábbi követelményeknek kell, hogy eleget tegyen az Új-Zélandra való belépéshez:

  • egészségügyileg légy alkalmas (nincs dialízis, tuberkolózis, komoly haemophilia /vérzékenység/, illetve képes legyél ellátni magad eü szempontból),
  • legyen erkölcsi bizonyítványod,
  • az útleveled legalább 3 hónappal tovább legyen érvényes, minthogy elhagyod NZ-t (mármint a repjegyed alapján számított kilépési dátumot tekintve),
  • légy őszinte a munkakeresés kapcsán (itt kissé részletesebben is kifejtik, de nehezen számszerűsíthető, inkább szubjektíven értékelhető módon, hogy alkalmas légy az általad megszerezni kívánt pozíció betöltésére), és annak ellenére, hogy ez a követelmény nem alkalmazható teljesen objektíven, szerintem pont lehetővé és legálissá! teszi az itteni munkakeresést WP vagy PR hiányában is!!!
  • rendelkezz megfelelő vízummal a látogatáshoz.

Nem tudom, hogy ez eddig is így volt-e, de számomra újdonság, és akár jelentősége is lehet valaki számára, aki az elkövetkezendőkben tervezi az országba való belépést és “ittragadást”.

——————————————————-

Racs hozzászólásában és más oldalról is megjelent már a feltevés, miszerint turista vízum birtokában a munkakeresés nem szabályos, csak mindenki szemet huny felette. Én ugyan meg nem mondom, hogy így van-e vagy sem, de képzeljük el a következő esetet:

Képzeletbeli Kálmán munkát szeretne vállalni Új-Zélandon. Világéletében kis cégekben dolgozott, multinak még a közelébe sem került, tehát nem áll nyitva előtte a cégen belüli külföldre vándorlás lehetősége. Sőt, a saját területén a cégek jelentős része 5-10 főt foglalkoztat, s hasonlóképp van ez Új-Zélandon is, nem csak Magyarországon. Mégis úgy dönt, belevág a dologba, első lépésként online próbál olyan cégeket, munkáltatókat keresni, akiket érdekelhet az ő szakmai hozzáértése.

Sikerül is felkeltenie a HH Company vezetőjének érdeklődését, aki hajlandó egy telefonos interjún meghallgatni Kálmánt. A beszélgetés jól sikerül, kölcsönös rokonszenv alakul ki, de a cégvezető számára fontos, hogy személyesen is találkozzanak, mielőtt felveszi Kálmánt, hiszen mégiscsak együtt fognak dolgozni, ha minden jól megy, akkor éveken át is. Ehhez pedig nem elegendő a telefonálás, ezért is ragaszkodik a találkozáshoz, addig nem tud ígérni semmit, de biztatásként azért közli Kálmánnal, hogy a szakmai hátterével elégedett, megfelelő hazai jelöltet nem talált, és amennyiben a személyes találkozó sikerrel zárul, hajlandó írásba is adni, hogy megfelelő vízum birtokában foglalkoztatja Kálmánt (idegen szóval élve írásos job offert kap tőle).

Kálmán elhatározza, hogy ezt az esélyt, ami ha nem is 100%-os, mégis elég biztató, nem szalasztja el. Ha őrajta múlik, akkor meglesz! Megveszi a retúr repülőjegyét NZ-re, majd elkezd töprengeni a vízum-lehetőségeken:

  • PR-t nem tud igényelni ilyen rövid idő alatt, meg az különben is bonyolultabb folyamat.
  • Work Permit csak job offer birtokában igényelhető, vagy ha a szakmája rajta van a rövid/hosszú távú hiánylistán.
  • Turista vízummal lép be az országba, a határon pedig őszintén elmondja, hogy interjúra jött, mert a munkáltató ragaszkodik a személyes találkozáshoz a job offer megadása előtt. Amint azonban megvan, tudja hogy illegális turista vízummal dolgozni, ezért a területileg illetékes Immigration irodába bemegy majd a job offerrel meg a kitöltött WP igénylőlappal, és amint az útlevelébe bekerül a permit, majd csak akkor kezd el dolgozni.

Képzeletbeli Kálmán esetének 3. pontja vajon a jelenlegi szabályozás mellett illegálisnak minősül? A kérdés nem költői, hanem nyitott. Nem tudom rá a pontos választ, de szerintem belefér a szabályok adta keretek közé. Pláne, ha az illető a határőr (nem immigration officer) tudtára adja, hogy tisztában van a szabályokkal és egyáltalán nem akarja áthágni őket, hanem igyekszik azoknak megfelelően cselekedni, szerintem belátóak vele szemben.

——————————————————-

Újabb info. Tovább böngészve az Immigration oldalát, az alábbi válaszra leltem:

Általános látogatóként munkát keresni nem az igazi (bár nem kifejezetten tilos), ehelyett AJÁNLOTT (ez nem kizáró szabály/fogalmazás!) előre felvenni helyi munkáltatókkal a kapcsolatot és még külföldről job offert szerezni illetve annak révén WP-t igényelni. Szóval értelmezés kérdése. Szerintem a kis cégek még kevésbé hajlanak arra, hogy személyes találkozó nélkül felvegyenek, a fejvadászokról meg ne is beszéljünk.

Szóval van egy szabályozás, ami nincs összhangban a jelenlegi gyakorlattal. Hogy a gyakorlat a hibás vagy a szabály az már más kérdés, a gond az, hogy a gyakorlat szabálytalan. Vagyis inkább csak nem teljesen szabályos.

Még egy apróság ismét Immigration oldalról:

The best course of action, not only for your peace of mind but also for your residence application, would be to get a confirmed job offer first from a New Zealand employer. But if you choose to come here without one, our metropolitan newspapers are full of executive and general employment vacancies, and recruitment agencies and online job sites are extremely useful as well.

Tehát ajánlott előre elintézni mindent (ahogyan eggyel feljebb szó volt róla), de idézem: Ha azt választod, hogy visszaigazolt job offer nélkül érkezel ide, az újságok tele vannak vezetői és általános álláshirdetésekkel, valamint a fejvadász-cégek és az online állásportálok is kiemelten hasznosak.

Most légy okos bevándorló! 🙂 Bár szerintem ha valaki a reptéren ennyi mindent elmond, Immigration hivatkozásokat mutat és őszinte (őszintén megkérdezi, hogy most akkor mi van :o) akkor nem abajgatják már annyira.

Munkahely-váltás Work Permit esetében

Bár tapasztalataim szerint a zárt WP-vel rendelkezők közül legtöbben nem váltanak munkahelyet a PR megszerzéséig, nem mondhatnám hogy annyi mindenkit ismernék itt, hogy ez általánosan kijelenthető lenne. Tekintve hogy egyvalakit nagyon jól ismerek, aki ilyen terveket forgat a fejében. Nem nehéz kitalálni, hogy ki az…

Szóval ilyenkor az emberben felvetődik, hogy kell-e új WP-t igényelni, vagy elég megváltoztatni benne valamit, ami nem jár teljesen új kérelem benyújtásával, családtagok esetén mi a helyzet, stb.

WP változtatása:

Kis utánajárással az alábbiakat derítettem ki (még vannak fehér foltok a dologban, mert most már nem lehet személyesen kérdezősködni a Wellingtonban állomásozó Immi osztagnál sem, ehelyett a telefonos segítségkérés marad az online keresgélés mellett. Azzal meg csak annyi problémás, hogy munkaidőben az ember nem szívesen harsogja világgá ékes angolsággal, hogy helyet kíván váltani. Szóval eddig a telefonálást még nem ejtettem meg.

Viszont ez alapján bizonyos feltételek mellett nem kötelező új igénylést benyújtani, hanem élhetünk az Immigration 1020-as nyomtatványa (Application for a Variation of Conditions) adta lehetőséggel, amely innen tölthető le.

Én most csak a WP-re vonatkozó részeket tárgyalom, de vonatkozik tanulói és turista vízumra is.“If you hold a work permit you may apply for a variation of conditions to allow you to change your employer and/or your place of employment, or to study part time.” – azaz ha van WP-d és munkáltatót/helyet szeretnél váltani, benyújthatsz egy ilyen kérvényt

Elég egy ilyen változtatási kérelmet benyújtani a következő esetekben:

  • a pozíció és a munkáltató nem változik, de más telephelyre/irodába kerülsz (pl. mint ahogy én tervezem Wellingtonból Aucklandbe),
  • a céged nevet változtat, de amúgy minden marad a régiben,
  • munkáltatót váltasz, de a régión belül maradsz (pl. North Shore-ról Manukauba mész).

Ez a változtatás nem érinti a WP érvényességi időtartamát.

Teljesen új WP kell, ha

  • megváltozik a pozíciód (akár annyi is elég lehet, hogy előléptetnek),
  • új munkáltatód van ÉS megváltozik a munkavégzés helye (régión kívülre mész),
  • a munkáltató megváltozik (nem teljesen értem hogy mi a különbség az előző meg eközött).

Amennyiben megszeged a WP-ben foglalt feltételeket, törvénytelenül dolgozol, aminek komoly ejnye-bejnye lehet a vége, szóval érdemes komolyan venni.

Hogy a család általam megkapott vízumaival mi a helyzet, azt nem tárgyalja a hivatkozott oldal, de első körös véleményem (és reményem) szerint (ezzel kapcsolatban szívesen olvasom, hogy ki mit gondol) nem befolyásolja, hiszen amikor kértük és kaptuk pl. a Student Visa-t Rebinek, akkor nem volt benne olyan feltétel, hogy csak addig érvényes, amíg az enyém meg nem változik. Szerintem miután megkapták a lányok meg Bence, onnantól az a saját lejáratáig érvényes, a kiindulási feltétek későbbi változásától függetlenül. Persze még megkérdezem ezt hivatalos forrásból is, de elsőre én ebben bízom.

Munkáltatói papírmunka WP-hez:

Kicsit más: a munkahelyek sokszor görcsölnek azon, hogy “jaj, bevándorló vagy, akkor macerás a papírmunka mert ezt+azt ki kell tölteni. Ez a sok-sok kitöltenivaló mindössze a következő kettő dolgot jelenti:

  • Employer Supplementary Form – van vagy 4 oldal, amit a munkáltató tölt ki, a többi rizsa,
  • egy job offert tartalmazó levél, aminek szintén nem kell nagy feneket keríteni, tekintve hogy a Department of Labour oldalán található egy online alkalmazás (Fefe adta a tippet) pont ilyenek megírására. A neve Letters of Employment builder. Egészen pontosan 11 dolgot kell beírni (3 dátum, 3 név, 2 cím, 1 pozíció, 1 cégnév, 1 megszólítás), aztán az egész elmenthető RTF-ben vagy rögtön kinyomtatható, a felek aláírják és meg is van. Szerintem bátran lehet hivatkozni rá a leendő munkáltatónál, ha az ember eljut interjúig, vagy már levélben is.

Mesébe illő WP történet

Na, hogy mikent is zajlott a WP-m csodaval hataros modon valo megszerzese, annak tortenete alljon itt:

Mint azt irtam, szeptember 27-en erkeztem meg Wellingtonba. Szeptember 28-an Helen, a fofonokom felesege irt egy emailt, miszerint o HR teruleten dolgozik, szivesen segit a WP-vel kapcsolatos adminisztracio rendezeseben, de a blablan felul egy nagyon lenyeges informacio volt, hogy a Datacom egy akkreditalt munkaltato, ami azt jelenti, hogy nem kell megindokolniuk, hogy miert akarnak bevandorlot felvenni, hanem van egy eves kvotajuk erre vonatkozoan, amibe az Immigration nem szol bele.

No, ezt kovetoen ment a levelezes Hajnalkaval, Helennel, nehol nem egyertelmu kerdesek merultek fel (pl. essential skills vagy work to residency alatt menjen-e a kerelmem), mindenesetre a lenyeg az, hogy szeptember 30-an, szerdan kaptam egy munkaszerzodest, egy hozzacsatolt levellel, miszerint “de jo hogy itt szeretnel dolgozni nalunk, orommel latunk”, mondvan hogy ezzel mehetek az Immihez a 109-125 Willis Roadra.

Kicsit akadekoskodtam, hogy hat az Employer Supplementary Form meg a Support Letter nincs, pedig azt is fogjak kerni! A Datacom meg aszonta hogy mivel ok accredited employer, ezert azt nem fogjak kerni.

Oke – gondoltam – en bemegyek igy az Immihez, azon ne muljon. Csutortokon ott kezdtem a munkanapot, 9-kor nyitnak, 9:15-re ott voltam. Kb. fel ora varakozast kovetoen szolitott a muki, en voltam az 53-as 🙂 Persze nem aznap az 53-dik! 🙂

Megmutattam neki mindent, illetve mindent, ami a WP-hez kellhet 😉 Fel is vetettem az aggalyomat, hogy most essential skills vagy work to res. legyen-e, azt mondta kb., hogy “nyugi, majd megoldjuk”. Meg is oldotta. Atlapozta a kerelmet (vagy talan nem is teljesen), megnezte az erkolcsit, az orvosit (ez utobbinal csak azt az egyetlen egy oldalt, ahol a dokinak ki kell pipalnia hogy a) minden oke vagy b) bizony van valami) Mivel nalam minden oke volt, be is csukta. Meg a diplomamat sem kerte, pedig beirtuk, hogy relevans a poziciomhoz 🙂

Szoval ultem ott amig o lapozgatott, de talan 10 perc sem telt el, mondja nekem, hogy $200 lesz. Gondoltam ott van a papiromon a bankkartyam szama, de mire idaig jutottam, elem tolt egy leolvasot, hogy fizessek azon keresztul. Na, mivel baromi reg hasznaltam a magyar kartyamat, a PIN kod nem is jutott eszembe, ugyhogy 2 hibas probalkozas utan attertunk az EFTPOS-ra, annak a kodja szerencsere benne van a rovid tavu memoriamban 🙂

Fizettem, o kinyomtatta a WP matricamat, beragasztotta az utlevelembe es kesz! 10:15-kor mar Kedvesemnek irtam kint az SMS-t, hogy 3 evre, 2012. oktober 1-ig megkaptam a munkavallaloi engedelyt! Szuper 🙂

Szoval Wellingtonban es/vagy akkreditalt munkaltatoval konnyen mennek a dolgok 🙂 A kovetkezo lepes a hazkereses, de az mar egy masik bejegyzes tortenete…