Villamos és gondola

Noha már jópár hete történt, de egyéb elfoglaltságok miatt (amikről szintén lesz majdan szó a terveim szerint) most sikerült eljutnom odáig, hogy írjak is róla. Gabi szüntelen böngészi a lehetőségeket, hogyan lehet kellemesen időt tölteni a városban illetve annak környékén, és a villamos nagyon könnyen adódik, mert sok helyen felbukkan a népszerűsítő kiadványokban.

Most is ebből indultunk ki, illetve összekötöttük két másik dologgal: egyrészt a szomszédból “kölcsönkértük” Lennie-t, Bence barátját (jófej kissrác, attól függetlenül is komálom, hogy Bencével jóban van, bár persze ez önmagában is meghatározó lenne az igazat megvallva -)) másrészt a Cathedral Junction-nél (Székesegyház Pályaudvar-nak lehetne forditani, de mivel a székesegyház (ha ez a katedrális igazi magyar megfelelője) szegény még mindig a létezés határán “lebeg”, mert döntés még nem született a helyreállítás/lebontás ügyében, valamint a fedett villamos-megálló sem igazán mondható pályaudvarnak, ezért a szó szerinti megfelelője erősen sántít) van egy LEGO játszóház, ahol mindennap kiszórnak egy hatalmas adag LEGO-t egy szőnyegre, és lehet látogatni, kizárólag adományozós alapon, tehát belépő nincs.

A kölkök jól eljátszogattak, mi pedig közben felváltva megejtettük a gondola+villamos kombóra vonatkozó éves bérlet vásárlását. A felnőttek fényképes igazolványt kapnak, a gyerekeknek nem kell, tehát gyakorlatilag nem nézik, hogy a velünk együtt lévő “gyereksereg” kifiaborja, amig a csorda népessége 3 vagy azalatti.

A LEGOzást követően habozás nélkül ki is próbáltuk újdonsült bérletünket a villamoson való utazásra. A sok tátongó placc mellett nagyon sok épitkezési telek is volt, némelyek egészen előrehaladottak, azt hiszem a tanács valamelyik épülete jövőre átadásra is kerül a nagyobbak közül. Jó volt villamosozni, jó sokat mentünk rajta, Bencéék hellyel-közzel unatkoztak is.

Majdnem ugyanott szálltunk aztán le, ahol fel, s itt találkoztunk a varázslóval, aki szintén rendszeres ügyfele a villamosnak. Azt hiszem ilyen is csak Új-Zélandon fordul elő: villamoson ücsörgő varázsló. Mókás volt látni ahogy fekete, csúcsos sipkájában ott zötykölődik az 1900-as évek elejét idéző hangulatú fapados járművön ülve. Kérésünkre még álomvarázst is mondott a gyerkőcökre 🙂

Ezt követően ebéd, majd irány a gondola, amely a Cavendish hegyre visz fel. Ez a Port Hills nevű dombvonulat egyik hegye, kb. Cashmere és Mount Pleasant között félúton. Lélegzetelállitó a látvány már felfelé menet is, de fentről egyszerre lehet a városra lepillantani az egyik oldalon, Lyttelton kikötőjére és az Akaroa öbölre pedig a másikon. Most sajna csak rövid időt töltöttünk a hegytetőn, a gondola felső végének közvetlen közelében bóklászva egy rövidet, mert már kezdett hűvösödni az idő, a gyerekek meg már nyűgösködtek a séta említésére is.

Az imént olvasottakat pedig képes-zenés összefoglalónkban az alábbiakban láthatjátok :o) Azért is készült el sokára ez a bejegyzés, mert igencsak sokat elszöszöltem a fényképek összeválogatásával és eme bemutatóba illesztésével!

A közvetlen Youtube webcím: https://www.youtube.com/v/79mgdLffa2E?version=3&vq=hd1080

Reklámok

Játékház-kiállítás

A lányok az egyik könyvtárat látogatva a múlt héten észrevettek egy kis ízelítőt egy játékház-kiállításból, amit Szeptember 19-re hirdettek, és annyira tetszett nekik, hogy el is mentünk. Nagyon aranyos, aprólékos műgonddal elkészített, főképp viktoriánus időket idéző házikók voltak. Tele apró, de annál lenyűgözőbb részletekkel! Némelyik mintha igazi lett volna.

Kicsit olyan ez, mint a vasútmodellezés, csak kevésbé mozognak a tárgyak :o) a hangulata viszont tényleg hasonló! Nagyon élveztük az ottlétet, íme egy kis ízelítő belőle:

/Váltsatok át rendes felbontásra már a legelején, különben eléggé pixelesen néz ki. Küszködtem vele hogy rákényszerítsem a HD-t alapból, de a Youtube alapból visszaváltoztatja és olyan minőséget választ, ami szerinte az adott mérethez megfelelő./

A közvetlen Youtube webcím végső menedékképp: https://www.youtube.com/v/NSbYTWbB6qE?version=3&vq=hd1080

Tavasz!

A jelek szerint végre itt a tavasz! Tegnap 20 fok felett volt a kinti hőmérséklet és szabályosan meleg szellő fújdogált! Ma reggel mikor Barnival nyargalásztunk az óceán partján a három magamon viselt rétegből a végére csak egyet tartottam magamon. Aztán a motor is indult szinte köhögés nelkül!

A nap is egész korán felkel manapság, a fák is kezdenek levelet bontani (van egy rózsaszín fajta, ami már nagyon szépen, színesen pompázik az utcák mentén), az egész város hangulata kezd tavaszivá varázsolódni!

Igaz, a hétvégén lehet hogy visszavág egy kicsit a tél hűvös keze, de addig még élvezzük az enyhe időt ebben a pár napban 😉

Bence és a szomszéd kiskölök így mulattak a hétvégi szép időben:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Kirándulás Castle Hill-hez

Augusztus 22-ére a Metservice jó időt jósolt, úgyhogy úgy döntöttünk, felkerekedünk és megtesszük első kirándulásunkat a környéken. A nem teljesen szomszédos, de viszonylag azért közeli (100-120km) Castle Hillre esett a választásunk. Reméltük hogy még havat is találunk és nemcsak a hegyek csúcsán.

Íme a térkép:

CastleHill_utvonal

Vannak itt akár Üvöltő Szelek is a térkép tanúsága szerint, de mi voltunk olyan szerencsések hogy a jó időre való tekintettel most még szél is alig volt, nem hogy az még üvöltött volna. Csodaszép, szikrázó napsütés fogadott minket már reggel, amikor a négylábúval nyargalásztunk a parton.

Utána útközben beugrottunk egy dán pékségbe Rebi szülinapi reggelijére. A hangulatunk jó volt, az innivalók finomak, de a péksütemény minőségében erősen tendált az átlagos felé az átlag feletti árszint ellenére. Sebaj, ez legyen a legnagyobb bajunk!

Az útvonalat szegélyező városkák (méretüket tekintve azért falvak, de mint tudjuk itt nem village van hanem inkább a town vagy township elnevezést használják) nevei nekem gyermekkorom vadnyugati filmjeinek hangulatát idézték (Scheffield, Springfield), amin az útmenti legelőkön békésen idejüket múlató marhák és birkák is lendítettek egyet. A messzeségben ugyan a vadnyugati filmek rozsdabarna, sivatagos hegyei helyett hósipkás csúcsok emelkedtek, de ez egyáltalán nem csorbította hangulatomat!

Bence már unta az utazást 50-60km megtétele után, de mi nem tudtunk betelni a mindenfelé magasodó hegyek látványával! (Az esetleges kérdést megelőzve lesznek képek is, a már megszokott színes, mozgó, zenés módon!)

Amikor odaértünk is kiszálltunk, olyan nyugalom vett körül, hogy hiába volt azért ott néhány ember, a tornyosuló hegyhátak között meghúzódó tágas völgy oly mélységes békét árasztott, amit számomra nem tudott megtörni semmi. Csak nézelődtünk minden irányba, próbáltuk befogadni a természet eme sivár, de mégis grandiózusan lenyűgöző látványát.

Mikor végre elindultunk, hamar a sziklákhoz értünk, amelyeket mintha egy elfeledett korszak óriásai dobáltak volna szanaszét. Bencével fel is másztunk az egyik, sziklákkal tarkított domb csúcsán tornyosuló kövek tetejére. Nem szokta ilyen jól bírni, de most nagyon belejött a mászásba őkelme!

Mikor újra csatlakoztunk a lányokhoz, ittunk egy pataknál majd találtunk egy kicsi, fagyott hókupacot. Bence nem volt hajlandó ezt hónak elfogadni, váltig állította hogy az jég. Persze igaza is volt, de a hó meg a jég között bizony nem oly könnyű érdemben leírni a különbséget (a keménységet leszámítva) egy olyan gyerkőcnek, aki nem nagyon látott havat két éves kora óta.

Hamarost ismét női és férfi szakaszra oszlott különítményünk, mi Bencével még elhagyatottabbnak tűnú ösvényeket találtunk, mintha hegyi orkok földjén settenkedtünk volna, olyan volt a táj! A kisember nagyon elfáradt a végére, így már az utazással együtt járó hosszas üldögélést sem bánta! De azért amikor Springfieldben megálltunk egy hamira meg kávé/forrócsoki pocakmelengetőre, újult lendülettel vetette magát a játszótéren magasodó hatalmas fánk közepébe.

Maga a kis zöldellő rét a városka közepén olyan volt, mint egy mesebeli játszótér, a háttérben a porcukorral megszórt hegyekre visszapillantva. Nézzétek meg magatok is! :o)

/Váltsatok át rendes felbontásra már a legelején, különben eléggé pixelesen néz ki. Küszködtem vele hogy rákényszerítsem a HD-t alapból, de a Youtube alapból visszaváltoztatja és olyan minőséget választ, ami szerinte az adott mérethez megfelelő./

A közvetlen Youtube webcím végső menedékképp: https://www.youtube.com/v/V_xTlkJJFOU?version=3&vq=hd1080

Beeeeee

Nálunk aztán tényleg vannak birkák az irodában! Farmlands-nél dolgozom, a név nem hazudtolja meg magát! Az egyik munkatársamnak van egy kis farmja, néhány állata és mivel mostanság születnek a kis birkák, nála is van egy kb. kéthetes példány. Mivel napközben is kell valamiféle étrend-kiegészítővel etetni és nincs nála otthon senki, ma reggel behozta az irodába:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Most szaladgál össze-vissza, béget, a nők persze kezüket összetéve olvadoznak körülötte 🙂 Itteni szóval élve amolyan chick magnet (csaj-csali)

Igen, így mennek itt a dolgok 🙂