Mint azt a gyakorlatias emberek amúgy is sejtik, a különböző szolgáltatók szíve itt sem aranyból van és nem is a fogyasztókért dobog. Persze akkor a legjobb, ha a fogyasztónak is jó, de azért ez inkább kellemes mellékkörülmény, nem pedig kiváltó ok. Hogy mire ez a furcsak bevezető? Nos, a továbbiakban 2+1, nemzeti szinten is igen jelentős céggel folytatott, hosszúra nyúlt panasz-eljárásomat osztom meg az érdeklődőkkel.
Október 29-én épp a Bar Africaba indultunk, mikor egy – belső szóhasználattal élve – „street fighter”, azaz házaló Telecom ügynök kopogtatott az ajtón. Ugyan majdnem késésben voltunk, de gondoltam néhány percet szánok rá, hátha jó ajánlatot mond.
Némi háttérinformáció, hogy akkortájt kb. 105 dollárt fizettünk havonta a vonalasért + 25 GB adatforgalmú netcsomagért. Ezenfelül a hajnali 2 és reggel 8 közötti forgalom nem számított bele, cserébe jó lassú is volt (sokszor amúgy is, főképp mikor F1-et töltöttem le). No, az indiai fazon összehordott hetet-havat (mint utólag kiderült), de amit kihámoztam belőle az annyi, hogy 3 hónapig ha $83-at fizetek, utána meg $93-at, akkor átveszik a Slingshottól a „legkedvesebb ügyfelet” (engem), elintéznek mindent, sőt még kapok $100 jóváírást, hogy fedezze a felmondási költséget (amit akkor nem tudtam, hogy $175) meg ingyen wireless modemet.
Rövid tanakodás után elfogadtam a „csak most” érvényes ajánlatot és kitöltöttünk, aláírtunk egy szolgáltatási szerződést (ami nagyon-nagyon jól jött később!), majd azzal köszöntünk el egymástól, hogy a figura felhív jövő héten egy-két részlet ügyében és elindítja a szolgáltató-váltást.
Hát nem hívott. Mikor két hét eltelt, rácsörögtem a Telecomra, hogy mivanmá! Szabadkoztak így meg úgy, hogy a fickókám azt hitte (nem tudom hogy álmodhatott-e valamit?), mégsem akarom a Telecomot /utólag belegondolva lehet, hogy észrevette a hibáját, de erről majd később/, holott az egyetlen lehetőség a szerződés aláírása után, ha 7 napon belül írásban benyújtom a mellékelt nyomtatványon, hogy köszönöm szépen, de meggondoltam magam. Én pedig ezt nem tettem. Eszem ágában sem volt.
A hívást követően lassan kezdtek beindulni a dolgok, én pedig azt is letárgyaltam, hogy ne adjanak modemet (júniusban kaptam egyet a Telecomtól, ami nálunk maradhatott), inkább adjanak helyette még $50 jóváírást. Következő héten érkezik a modem… rögtön telefonálok, hogy „hékás, én többször világosan megmondtam, NEM KELL a modem, mert van nekem” – egy értelmes technikusig eljutva meg is tudtunk egyezni, hogy visszaküldöm és megkapom az 50 dolcsit.
December 2-ától pedig már a Telecom szolgáltatta a telefont és a netet is nálunk.
Eddig voltak a bonyodalmak, ekkor kezdődtek a problémák. Szerencsére nem magával a technikai résszel, a net gyors, megbízható, a torrentek is jönnek ha van seed 7-800K-val, aminél több nekem nem is kell.
Viszont a Slingshot úgy gondolta, hogy valami furcsa módon csak a telefont vittem át a vetélytársához, de a netet még náluk használom, úgyhogy kiszámlázott nekem plusz 1 havi díjat decemberre. Jeleztem nekik, hogy kicsit furcsa, miszerint 1) ugyanaz a referencia szám van a telefon és az internet lemondásához, 2) hogy a fenébe használhattam ugyanazon a vonalon mindkettejük hálózatát… úgyhogy ha valami gond van, meccseljék le a Telecommal, akinek már fizettem az adott hónapért (a héten, február második felében jutottak el odáig, hogy elhitték végre, nem jár nekik az a pénz).
Közben azonban a Telecommal is zajlott a meccs: a második havi számla $20-ral magasabb volt, mint kellett volna. Ezt jeleztem is nekik, mire azt a választ kaptam, hogy 40 gigát nem adnak ennyiért, ahhoz ezt ki kell fizetni. Beszkenneltem hát a szerződést és elküldtem, azon pedig rajta van, hogy mi jár nekem. Néhány levélváltást követően rendeztük a dolgot, jó szájbarágósan visszakérdeztem az utolsó levelemben, hogy marad-e a $83 és a 40 GB. Marad.
Megnyugodva dőltem hátra, lerendezettnek tekintve a kérdést…
Mígnem január 24-én, hétfőn, a déli szigeten nyaralva valamiért rápillantottam az online fiókra, és látom hogy nem 40, nem 20, hanem 10 giga jut egy hónapra!
Kezdett elegem lenni, a már szokásos módon írtam nekik a levelet rögvest, hogy kezdünk nagyon távolodni az eredeti felállástól:
- $83 – 40GB
- $83 – 20GB
- $83 – 10GB
- $103 – 10GB (lásd később)
Azért baromira nem mindegy, pláne hogy a fene váltott volna ilyen körülmények között szolgáltatót: többért kevesebbet. Ez a jelmondat nem sok hívet toborozna.
Gondoltam, hogy ha ennyire szabadon értelmezik az általuk aláírt szerződést, akkor én is kicsit rugalmasan állok hozzá, és ha ez így megy tovább, nagyvonalúan elengedem magamnak a szerződésbontás díját és átmegyek a Telstrahoz vagy valahová.
Előtte felkutattam, hogy miként lehet panaszt tenni, van-e itt fogyasztóvédelem. Ráakadtam a Telecommunication Dispute Resolution-re, ami direkt telekommunikációs cégekkel való vitás ügyekben segít. Egy telefonos beszélgetést követően elküldtem a tényállást a hölgynek, majd a javaslatára hivatalosan panaszt tettem a Telecomnál. Innentől számítva 20 napjuk van ennek a kezelésére, és ha nem vagyok elégedett a végeredménnyel, akkor jön a TDR.
Közben kaptunk egy levelet, hogy lejár a 3 hónapos kedvezményes összegű előfizetés, és $103 lesz ezután a 10 giga, de a használati grafikonból úgy látják hogy 40 GB körüli a havi forgalmunk, úgyhogy ha szeretnénk ezt továbbra is, nem gond, csak +$30. Na, ekkor igazán kezdtem bepöccenni, pláne hogy a honlapjukot $105-ért 40GB-t hirdetnek!
Nem húzom a dolgot még jobban, mint a rétestésztát, a lényeg az, hogy panasz benyújtását követő hosszú hallgatás után (az értesítési határidőből ki is csúsztak) egy segítőkész nővel megbeszéltem a következőt:
- Elismerte, hogy a kopogtatós ügynök nem jól tájékoztatott (ha jól tájékoztatott volna, meg sem fordul a fejemben a váltás).
- Nincs olyan csomagjuk, hogy $83-ért 40 giga járjon, úgyhogy ezt $103-ért megkapom, de
- A kellemetlenségek és a félretájékoztatás (valamint az aláírt szerződés ;-)) eredményeképp 12 hónapra kapok havi $20 jóváírást, ami $240, egyösszegben, most.
- Visszaállítják az eredeti forgalmi csomagot.
Meg kell hogy mondjam ez a végeredmény kedvemre van, és annak is fenemód örülök, hogy lezárult végre a dolog…sokáig tartott, mint ahogy a bejegyzés is elég bőre sikeredett.
Az AirNZ a 3., akinek „áldozata” vagyok, de velük még tart a vita és igazából a mindennapokat nem befolyásolja, és nem is teljesen a saját pénzemre megy a dolog, de kíváncsi vagyok, ők mit fognak lépni. Arról az esetről azonban majd máskor írok. Ha írok. Bár a „repülőgép-pótló busz” kifejezés tán elég érdekes lehet ahhoz, részletezzem majd J Magyarországon csak vonat- meg villamos-pótlók vannak, itt viszont ilyen is! És sokkal tovább lehet “élvezni” ezt a kiegészítő szolgáltatást…
-41.286480
174.776217
MartinIsti Blog 