Letelepedésünk bürokráciája

Új-Zélandra érkezésem 2. évfordulóján jutottunk el odáig, hogy most már elindítjuk a letelepedés kérelmezését. No, ez egy szombati nap volt, és kora délután, míg Bence szundított, neki is álltam. Persze ez nem megy fél óra alatt, viszont késő délutántól vasárnap estig az Immigration honlapja nem üzemelt, úgyhogy jól elhúzódott a kitöltögetés, de a lényeg, hogy pontosan két héttel később (ez lett a névnapom estéje), augusztus 20-án sikerült eljutni a SUBMIT (elküld) gomb megnyomásáig.

A következő szerdán épp volt sorsolás is, ahol szerencsére jelentősen nagyobb esélyekkel indultunk, mint a lottón. Tulajdonképp előtte nem ellenőrzik a pontokat, és mivel 140 lett, ezért automatikusan kiválasztottak, a többi meg ezután jön.

2011. Augusztus 6. – napra két évvel ezelőtt érkeztem Új-Zélandra, és ekkor kezdtük el érdemben kitölteni az online EOI-t

2011. Augusztus 20. – sikerült beküldeni az EOI-t és kiperkálni az árát, mellesleg névnapom is volt

2011. Augusztus 24. – a szerdai sorsoláson kihúzták a nevemet a “kalapból”

2011. Szeptember 16. – először az otthoni vonalason, majd Gabi átirányításával a munkahelyi számomon keresett az Immigrationtől egy ügyintéző, a végzettségemet illetően további részleteket kérdezve.

2011. Október 5. – Datacomos állásom 2. évfordulóján (napra pontosan) postázták az ITA-t

2011. Október 6. – megérkezett az ITA

2011. Október 20. – Bandi (illetve Vali) postára adta a MÁV-os referencia-levelemet

2011. Október 25. – a Bandi-féle levél megérkezett a postaládánkba, egész gyors volt a posta!

2011. December 1. – az orvosi vizsgálat eredményei megérkeztek az Immigration rendszerébe

2011. December 18. – Justice of Peace meglátogatása (2x is, mert délelőtt nem volt otthon a megbeszélt időpont ellenére, de a jelentős mennyiségű papírral is meglepően hamar végeztünk!)

2011. December 23. – bedobtam a borítékot az Bevándorlási Hivatal Királynő utcában lévő irodájának ládájába. A héten hamarabb szerettem volna, de a reptéri melózás miatt nem jött össze, ez a péntek volt az első nap, amikor a belvárosban dolgoztam.

2012. Január 5. – értesítő levél feladásra került, amelyből 7-én (szombaton) megtudtuk hogy köszönettel megszabadítottak minket az 1550 dolláros eljárási díjtól

2012. Január 6. – automatikus értesítő email hogy a kérelem beérkezett hozzájuk December 23-án

2012. Január 9. – email értesítés hogy Gabi orvosi eredményei további vizsgálatra továbbküldésre kerültek

2012. Január 12. – újabb értesítés hogy az egészségügyi felülvizsgálat befejeződött

2012. Február 21. – megkaptuk a case officer-t (magyarán szólva hozzárendeltek a kérelemhez egy ügyintézőt, aki majd érdemben intézi a dolgokat), aki fel is hívott aznap meg emaileket is küldött (főképp Rebi meg a munkaköri leírásom ügyében)

2012. Február 22. – az ügyintéző a manageremmel is felvette emailben a kapcsolatot

2012. Március 7. – a levélváltások folyományaképp viszonylag letisztult a helyzet azügyben, hogy mi van hátra és miben kell döntenünk:

  • kell job description (ami nekem nem volt, mert a cégnél tudatosan nem részletezik ezt túl, lévén előbb-utóbb szinte mindenki mozog a különböző területek között, így pedig nem kell azt mindig módosítani), ami ha jól értelmezem az Immigration folyamatait, annak megállapításához szükséges, hogy megfelelek annak a szakmai területnek, aminek alapján a kérelmet skilled migrant-ként beadtam
  • nevelt gyermek ügyében a következő lehetőségek és döntéshelyzet állt elő:
    • 16 éves korig kell a külföldön élő szülő hozzájárulása (erre kevés esély volt), de utána a gyermek szabadon dönthet / ez enyhébb korfeltétel, mint a Magyarországon elterjedt, majdnem mindenben 18
    • az ügyintéző rugalmas volt, mert kérdésem alapján 3 lehetőséget vázolt fel:
      • ha Rebivel kívánunk haladéktalanul folyamodni továbbra is a letelepedésért, de az apja nem járul hozzá akkor ugrik az egész
      • megvárhatjuk az augusztus végét, amikor a kisasszony betölti a 16. életévét, csak kérni kell a halasztást, mindenféle többletköltség nélkül
      • Rebit kivehetjük a családi kérelemből

2012. Március 12. – a Mike által meg- és aláírt munkaköri leírást, valamint Rebit illető döntésünket emailben közöltem az ügyintézővel.

2012. Március 26. – egy nem túl ígéretes hétfő reggelen a munkahelyre beérve megnéztem a postafiókomat és látom hogy kaptam emailt az Immitől vasárnap du. 2:31-kor, hogy változás állt be a kérelem ügyében. Nosza, léptem is azonnal be az online felületre, ahol az alábbi kép fogadott:

Úgyhogy most jó kedvünk van és jelentősen megkönnyebültük.

2012. Április 2. – megjött a hivatalos email-értesítés meg hogy be kell fizetnünk a migrant levy-t (felnőtteknek $310, gyerekeknek $155)

2012. Április 3. – kitöltöttem a befizetési formanyomtatványt és az útlevelekkel együtt a belvárosi Immigrationnél a dobozba pottyantottam

2012. Április 5. – a bankszámlakivonaton megjelent, hogy levonták a zsozsót

Hosszúnak érzett várakozás, ami közben naponta néztem az online felületet, hogy történik-e már valami, Gabi meg a postaládát hogy mikor hozzák már vissza az útlevelet 🙂

2012. Április 18. – újabb email az Immigrationtől, most már az aktív vízumunk sor is átváltott:

Most már biztosan hamar a kezünkben lesz 🙂

2012. Április 19. – megérkeztek az útlevelek a futárral!

Azóta meg örülünk és mást is csinálunk, de ez már tényleg egy másik történet.

Összesítés:

257 nap (ez egyéni

$440 + $1550 + $250/fő (medical, ez életkortól függően lehet olcsóbb is) + $310/fő (migrant levy)

Ifjú pároknak: $3110, gyerekek esetén +$500-700

Working Holiday – NZ és Magyarország

HoriFTC fórumbeli hozzászólása alapján itt van egy infomorzsa, ami néhányaknak új esélyt nyújthat majd a jövőben:

2011. június 6-án, az ASEM Külügyminiszteri Találkozó margóján Peter Rider, Új-Zéland berlini nagykövete és Hóvári János helyettes-államtitkár aláírták a „Working Holiday Scheme” elnevezésű kétoldalú egyezményt, amely a tanulmányi vagy üdülési céllal Magyarországról Új-Zélandra, vagy Új-Zélandról Magyarországra utazó fiatalok rövid távú munkavállalását teszi lehetővé.

Az Egyezmény keretében évente 100-100, 18 és 35 év közötti fiatal juthat olyan lehetőséghez, amely révén a másik országban folytatott tanulmányaik során kedvezményesen vállalhatnak munkát.

Az Egyezmény várhatóan még 2011 folyamán hatályba lép, így 2012 telén – amely Új-Zélandon éppen nyári időszakra esik – az első magyar fiatalok már igénybe vehetik a szerződés nyújtotta lehetőségeket.

Az aláírási ceremónián részt vett Szentirmay Klára Magyarország wellingtoni tiszteletbeli főkonzulja, valamint Új-Zéland budapesti tiszteletbeli konzulja, Sárdi Rezső is.

Forrás: Külügyminisztérium

Nem tudom, igazából hány magyar jön/jönne évente hogy megpróbálkozzon a bevándorlással, de szerintem nem olyan egetverően sok, így az elsőre alacsonynak látszó 100-as létszám arányaiban talán nem is olyan kevés. Aki erre a lehetőségre tárazna, nézegesse majd sűrűn év vége felé a helyi Immigration honlapját!

Skilled Migrant PR–egy tájékoztató margójáról

/Az alábbi bejegyzés a későbbiekben vázoltakon kívül azért is született meg, mert annyi tévhit kering ezügyben, hogy nehéz kihámozni, mi az ami megalapozott információ, vagy “valaki mondta, de szerintem is így van”. Az általam közölteket megkísérlem minél teljes körűbben alátámasztani Immigration webhivatkozásokkal (lásd a lábjegyzeteket), a tévedés jogát fenntartva. Az itt olvasottakra senki ne hivatkozzon, CSAKIS az van úgy, ahogy, amit az Immi oldalán olvashattok!
Ezenkívül az NZ bevándorlási szabályozásban alapesetben nem bonyolult eligazodni (ez nemcsak a PR – Permanent Residency vagy Residence Permit, magyarul letelepedési engedély – kapcsán van így, hanem az ennél egyszerűbb szabályrendszerrel rendelkező, átláthatóbb Work Permit esetén is), pláne hogy az Immigration különböző tájékoztató előadásokkal segít is az esetleges jelölteknek abban, hogy mérlegelni tudják az esélyeiket és hogy ki tudják tölteni az EOI-t illetve a tényleges igénylő űrlapot saját maguk is, fizetett segítség nélkül. – “We give all applicants equal treatment so you are free to choose whether or not to use an agent.”[1] magyarul minden pályázó egyenlő elbánásban részesül, függetlenül attól, hogy ügynök töltötte-e ki a nyomtatványt vagy önmaga. Ez Ausztráliában nem így van Bertók Zoli fórumos hozzászólásai alapján, de itt szerencsére ez a hivatalos verzió./

Előre elnézést kérek a hunglish dolgokért, mert bizony teletűzdeltem az angol kifejezésekkel is a szöveget, hogy ez segítségül szolgáljon, mikor az eredeti Immigration dokumentumokat olvassátok.

Október 5-én, kedden – amikor is ugye 1 éve dolgoztam a Datacomnál – részt vettem egy Immigration által szervezett fejtágítón, ami arról szólt, miként is megy a Residency (letelepedési engedély) kérelmezése Skilled Migrant kategóriában. Nemrég egy jóbarátom révén intenzíven böngésztem az Immi honlapot, akkor akadt meg a szemem ezen a lehetőségen. Mivel az irodámból gyakorlatilag 5 perces sétára volt a helyszín, úgy gondoltam megér 1 órát. Ha nem tanulok semmit, legfeljebb az ottlét idejét veszítem, de azért valószínűleg megtudok egy-két újdonságot, még ha csak apróságok lesznek is.

Persze a nagy részét az Immigration honlapjáról (innen indulva) is ki lehet bányászni, még túlzottan mélyre sem kell ásni, “külszíni fejtéssel” is viszonylag könnyen előkereshetőek a vonatkozó okosságok.

A tájékoztató két részből állt:

· két indiai hölgy ismertette a PR-igénylés általános menetét (ebben nem sok újdonság volt, de azért jól összefoglalták)

· két Officer-rel (főállású ügyintéző) kérdezz-felelek játék -­ no ez már érdekesebb volt.

De lássuk sorrendben.

Skilled Migrant – Residence

Mit jelent a skilled

Skilled vs LTSSL/STSSL

Ami nekem eddig kicsit zavaros volt a fejemben, az a Skilled szó és az LTSSL/STSSL (Hosszú/Rövid Távú Hiányszakma-lista, alias Long/Short Time SKILL Shortage List). Láthatjuk, hogy a SKILL szó mindkettőben szerepel, ám a gyakorlatban ezeknek nem sok közük van egymáshoz. Legalábbis ebben a kontextusban nem, illetve a hiánylistán való szereplés NEM ELŐFELTÉTELE annak, hogy valaki Skilled Migrant legyen. Szívás is lenne, ha így lenne, hiszen akkor nem sokan jelentkezhetnének PR-ra, mert ezen kívül gyakorlatilag a Work To Residence sémák vannak (amin nekem is lennem kéne, ha megfelelő színvonalú felvilágosítást kaptam volna az ezügyben illetékes személytől).

ANZSCO

Szóval ahhoz, hogy SKILLED (azaz szakképzett) Migrant legyen valaki, az kell, hogy az ANZSCO (Ausztrál és Új-Zélandi Foglalkozások Besorolása) listáján[2] szerepeljen

· a szakma, amiben jelenleg dolgozik itt,

· vagy amiről megfelelő mennyiségű, igazolható tapasztalata van (nem Magyarországról, mert kis hazánk nem szerepel a comparable labour market listán – lásd később),

· vagy az elismert[3]/honosított[4] képzettsége.

Residence application fázisok

Pontszámítás (tájékoztató jelleggel)

Amennyiben valamelyik feltételnek eleget tesz emberünk, akkor máris nekiállhat összeszámolni a pontjait. Ehhez van két egyszerű táblázat itt meg itt. A lényegét azért összefoglalom:

· Kortól függően kapható 5-30 pont (20 éves 30-at kap, 55 még 5-öt, afelett meg már nem lehet fő kérelmezőként – principal applicant – kérelmezni).

· Skilled employment, azaz megfelelő szakmának megfelelő munkaviszonyra szerezhető kapásból 50 pont (már job offerre is!), de ha meghaladja a 12 hónapot ez a munkaviszony, akkor már 60 pont jár. Ezek még különböző bónuszokkal megfejelhetőek (abszolút hiánylistás szakma: +10 pont, jövőbeli fejlődő gazdasági területen (identified future growth area) való pozíció (ez jelenleg a biotechnológia, az IT (egészen pontosan Information Communications Technology néven fut) és a kreatív iparágak – részletek itt, de azért elég általános, számomra nem teljesen egyértelmű ez az IT sem) +10 pont, Auckland región kívüli munkaviszony +10 pont).

· Képzettségből fakadó pontok: gyakorlatilag ha elismerték a szakmádat (akár külön eljárás, akár jogszabály alapján), már jár 50 pont (level 3 alatt semmi), de maximum 55 (level 9-10).

· Megjegyzés: a betöltött pozíciónak (skilled employment) és a végzettségnek (qualification) célszerű összhangban lennie, még ha hivatalosan valaki nem is ugyanazon a területen dolgozik, ami a végzettsége, de használja a munkája során, akkor azt már az EOI-ban jó ha részletezi, onnantól kezdve pedig az Immigration hivatott eldönteni, hogy elfogadja-e.

· Képzettség alapján osztott bónusz pontok: 5-10 nagyságrend

· Munkatapasztalat (comparable labour market vagy NZ): 5-30 pontig terjedhet, de ezeket azért megfelelően igazolni kell (elég lehet munkaszerződés, fizetési papírok, szóval nem csak és kizárólag a referenciát illetve a referencia-személyt fogadják el).

· Partnerrel járó pluszpontok: ha az ugyanolyan elbírálás szerint van skilled munkaviszonya, illetve elfogadott/honosított képzettsége, az +20/+20 pont lehet.

· Közeli NZ rokon, aki már legalább resident: +10 pont.

Az online táblázat elég egyértelmű, és könnyen kiszámolható, hogy pl. egy 35 éves, 2 éves megfelelő helyi munkaviszonnyal, elfogadott diplomával rendelkező, Nelsonban élő szakembernek kapásból összejön (legalább) 25 + 60 + 10 + 50 + 10 = 155 pontja. Ennél több már nem is nagyon kell. Ha valakinek nincs kedve összeadogatni, van egy igen-nem, választós pontszámító itt.

Folyamatábra[5]

clip_image001

EOI – Expression of Interest (Residence iránti igény/érdeklődés kinyilvánítása)

Miután az ember kisakkozta, hogy érdemes kitöltenie az EOI-t, ami 100 pont felett már mindenképp így van, akkor ezt megteheti online ($400) és postai úton ($500) is. Az online a kedvezőbb ár mellett azért is jó, mert van egy beépített, alapszintű ellenőrzés, szóval legalább üresen nem tudsz hagyni mindenképp kitöltendő mezőt.

Miután ezt olyan szinten leellenőrizték, hogy minden információt megadtál-e, bekerül egy “kalap”-ba a kérvényed, ahonnan 2-hetente húzzák ki a neveket. 140 pont felett esetén automatikusan kihúznak a következő alkalomkor, ha pedig a 140 pont felettiek nem töltik ki a keretet, akkor jöhetnek a 100 és 140 közöttiek. Kis statisztika[6], ha valakit érdekel hogy mostanság ez hogyan alakul. (Kb. 5-600 kérvényt húznak ki egyszerre).

clip_image003

Forrás: New Zealand Residence Programme, Fortnightly Selection Statistics – 22nd September 2010

clip_image005

Forrás: New Zealand Residence Programme, Fortnightly Selection Statistics – 22nd September 2010

ITA – Invitation To Apply (meghívás hogy pályázz)

Miután kihúztak, a kérvényedet kipostázzák a lakhelyed szerinti Immigration Fióknak, ahol egy ügyintéző elkezd foglalkozni vele, és ha mindent rendben talál elsőre, akkor kiküldi az ITA-t (hiszen eddig csak a szándékodat nyilvánítottad ki hivatalosan). Ekkor 4 hónapod van, hogy összegyűjtsd a szükséges dokumentumokat, igazolásokat (útlevél, orvosi vizsgálat eredménye, erkölcsi bizonyítvány, bizonyítvány-fordítás/hitelesítés, stb), és azok beadásával együtt az ember kipengetheti a második összeget (általában $1400, de ez változhat – lásd később).

Értékelés

A kapott információk alapján az Immigration ügyintéző értékeli a pályázatot majd döntést hoz. A végkimenetel háromféle lehet:

· megvan a PR,

· work to residence sémás vízumot adnak, mert a jelenlegi pályázat a teljes PR-hoz nem volt elég (ez szerintem akkor fordulhat leginkább elő, ha mondjuk valaki összeszed 110 pontot job offer vagy munkaviszony nélkül, de az Immigration úgy dönt, hogy ígéretes az illető, és 9 hónapra kap egy nyílt Work Permitet, amivel szabadon vállalhat bármilyen – legális – munkát),

· visszautasítás.

További fontos információ

Mennyibe is kerül ez?[7]

· EOI – $400 (online) vagy $500 (papíron)

· Eljárás díja (ezt nem személyenként, hanem kérelmenként számítják fel, tehát családra vonatkozik) – $1431.11 (a GST emelés hatása a furi tört), ha az ember Work To Residence-ként pályázik, akkor feleennyi

· Migrant levy (ha jól értem, ez amolyan eljárási illeték, amit a PR kiállításához kell megfizetni) – $300 / fő (5 év alatti gyerekeknek $150)

Fizetésre vonatkozó feltétel (létezik-e?)

Ezt nem tudom alátámasztani hivatkozással, forrásként a szemináriumon elhangzottakat tudom megjelölni, ami nem írásos, így mindenkinek azt ajánlom, hogy kérdezzen utána telefonon a saját esetének! Ellenben a másik oldalról közelítve azt tudom mondani, hogy egyik hivatkozott dokumentumban sem találtam az alábbiakon kívül Skilled Migrant principal applicantra vonatkozó pénzügyi feltételeket:

· Eltartott gyermekek (dependent children) esetén van egy minimum fizetés[8], amit el kell érni:

o 1 gyereknél $30 946, 2-nél $36 493, 3-nál $42 040, ha ennél több van, akkor $47 586

· Talent (accredited employer) Residence Policy esetén, aki 2008 Július 28-a után kapta az a Work to Residence WP-jét, annak a fizetése legalább $55 000 kell hogy legyen ahhoz, hogy Residence from Work kategóriában pályázhasson (ha nem, akkor marad a sima skilled migrant kategória).

· Amit pedig az előadáson mondtak: egy adott pályázat esetén megnézik különböző online adatbankokban az adott képzettségnek megfelelő állásokhoz kapcsolódó bérszintet (pl. TradeMe-n), és ha nagyjából passzol ehhez, akkor rendben van. Egy IT Business Analyst aki a $95k-s mediánt figyelembevéve hivatalosan mondjuk 40 ezret keres évente, már gyanús, de egy 40 ezres payroll officer (bérszámfejtő) már teljesen oké szerintem.

Nyelvi követelmények

Az erre vonatkozó információ két helyen található meg /a teljes részletezettségért tessék átböngészni a hivatkozott doksikat/:

English Language Information[9] / EOI Guide[10]

A fő kérelmezőre (principal applicant) vonatkozó feltételek:

· Átlagosan legalább 6.5-ös IELTS bizonyítvány (2 évnél nem régebbi, general vagy academic) VAGY

· Az elfogadott képzettséghez kapcsolódó oktatás teljes egészében angolul zajlott VAGY

· Legalább 12 hónapja egy elismert képzettségnek megfelelő állásban dolgozol NZ-n VAGY

· Egyéb módon bizonyítod (angol nyelvű általános vagy középiskola, megfelelő ideig éltél angol nyelvterületen, itt gyakorlatilag teret engednek az egyéni ötleteknek)

· Residence from Work kategóriájú pályázónak mentesül a feltételek teljesítése alól (a kérelmében szereplő többi személy viszont NEM)

Partnerre és gyerekekre vonatkozó követelmények (nagyon hasonlóak):

· 16 év alatti gyereknek nem kell igazolnia az angol nyelvtudást

· IELTS vizsga, legalább 5-ös átlag, academic vagy general, 2 évesnél nem régebbi VAGY

· Elismert képzettséget teljesen angolul tanulták VAGY

· Angol nyelvű háttér,

· A partner teljesíti a követelményt, ha már legalább 12 hónapnyi skilled munkaviszonya van NZ-n.

Nem megfelelő angol nyelvtudás

Mi a helyzet, ha nem teljesíti(k)? No akkor be kell fizetni egy szép kis összeget ESOL tanfolyamra. Az összeg maga attól függ, mennyire van elmaradva az illető az 5-ös IELTS szinttől. Erre lehet támogatást kérni különböző feltételek fennállása esetén, de bevallom, nem jártam utána. A támogatás amúgy nagyon nagy részét fedezné az egyébként elég borsos áraknak (ha nem fizeted be 6 hónapon belül, elképzelhető, hogy visszautasítják a kérelmet):

clip_image006

Arra vonatkozóan, hogy a végén kell-e sikeres vizsgát tenni, én nem találtam kitételt, mindenesetre a tanfolyamot a díj kifizetésétől számított 3 éven belül el kell végezni (offshore esetben ez 3.5 év).

Friss információ egyenesen az Immigration SMC (Skilled Migrant Category) csapatától emailben: az ESOL tuition-nel kapcsolatban van bőven haladék, hiszen azt csak akkor kérik, ha a PR kérelem elfogadásra kerül

· 1 hét – EOI kitöltése

· 1 hét – megnézik és kiküldik a meghívást

· 4 hónap – ennyi időd van, hogy összegyűjtögesd a kívánt papírokat (orvosi, erkölcsi, honosítás, stb.)

· 6-9 hónap – (lehet kevesebb is, volt már rá példa, de hivatalosan ennyi) amíg elbírálják

· 1-2 hét – (gondolom) amíg lezajlik az útlevelek beküldése, matricázás, kifizeted a levy-t

· 6 hónap – haladék, mikor már állandó lakos vagy

· Ha ezeket összeadom, akkor akár 20 hónap is kijöhet, ha minden flottul és hamarabb megy, akkor ez szerintem lemehet 12 hónapra is, ami elég lehet ahhoz, hogy az ember/asszony megtanuljon 5-ös szinten angolul.

A gyakorlatban azért mérlegelik, hogy ha pl. 10 hónapja olyan pozícióban dolgozik a partner, ahol sokat kell ügyfelekkel/munkatársakkal beszélni angolul, akkor jó esély lehet rá, hogy elfogadják. Garancia nincs, de próbálkozni lehet.

Dependent children – kérelembe belevehető gyerekek

A kérelembe az alábbi esetben vehetők bele a csemeték[11]

· Nem élnek házasságban (“szinglik”) és 16 évesek vagy annál fiatalabbak VAGY

· Szinglik, 17-24 év közöttiek, nincs saját gyermekük

Mindkét esetben anyagilag teljesen (vagy alapvetően) a szülő(k)től kell hogy függjenek (attól függetlenül hogy külön élnek-e)/

ANZSCO tasklist

A már említett ANZSCO viszonylag részletesen taglalja, hogy az adott skillhez (szakmához) szerintük milyen tevékenységek kapcsolódnak. Amennyiben ezeket nagyrészt lefedi a jelölt munkaköre, akkor semmi gond, elfogadják a munkatapasztalatot mint skilled experience.

Munkatapasztalat

Comparable Labour Market[12]: a következő országokban szerzett tapasztalatokat lehet elismertetni (egyéni döntés alapján ez változhat, tehát inkább irányadó a lista):

clip_image008

Fontos még a b. pont alatt lévő rész: azon munkatapasztalat, amely az a pontban nem szereplő országból való, elvileg csak akkor értékelhető, ha olyan multicégnél történt, amely teljesen (de legalábbis nagyobbrészt) az a-ban felsorolt országok valamelyikében bejegyzett.

Ugyanezen guide 26-32. oldalán található egy egész hosszú lista az Immigration által elfogadott képzettségekről.

Források forrása

A fő link, ahonnan gyakorlatilag minden lényeges dolog letölthető:

http://www.immigration.govt.nz/migrant/general/formsandfees/formsandguides/residence.htm


Hivatkozások:

 

[1] 1002 – Residence Visa/Permit Guide (3. oldal, alul)

[2] Forrás: ANZSCO lista

[3] Elfogadott bizonyítványokhoz, amelyek nem igényelnek honosítást

[4] Az NZQA (New Zealand Qualification Assurance) egy honosítási eljárás során kb. $800 ellenében átvizsgálja a külföldi, alapból el nem ismert végzettségeket, megfelelteti őket egy NZ szakmának, és igazolja, hogy az illető a helyi, nemzeti képzésnek is megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

[5] Forrás: http://www.immigration.govt.nz/migrant/stream/work/skilledmigrant/apply/process/diagram.htm

[6] Forrás: http://formshelp.immigration.govt.nz/SkilledMigrant/ExpressionOfInterest/HistoryOfSelectionPoints.html

[7] A díjakat részletesen a 1028 Fees Guide tartalmazza

[8] Forrás: 1003 Self Assessment Guide, 17. oldal.

[9] 1060 English Language Information

[10] 1101 EOI Guide, 13-14. oldal.

[11] 1002 – Residence Visa/Permit Guide (4. oldal, alul)

[12] 1101 EOI Guide, 11. oldal

Váltás – cégen vagy régión belül

Múltkor ugyan már írtam róla röviden, de most komolyabban átnyálaztam az ehhez való nyomtatványt, ami az Immigration NZ 1020-as, Variation of Conditions nyomtatványa.

/Közvetlenül letölteni nem lehetett, mert egy hibás nevű, kisebb méretű PDF jött le (több böngészővel is), úgyhogy google docsba importáltam, az meg már engedte letölteni és így jó is :o)/

3 típusú permit-tel rendelkezők számára kérhető:

  • student permit esetében kurzusváltást és részmunkaidős állást,
  • work permit esetében munkáltatót/munkavégzés helyének változását,
  • visitor’s permit esetében részmunkaidős tanulást/munkát lehet kérvényezni.

Természetesen nekem a 2. eset a fontos most. Ehhez igazolás kell a(z új) munkáltatótól is.

Nem egy komoly dolog a kitöltése 🙂

  1. Személyes adatok.
  2. Jelenlegi permit érvényességének és típusának megadása
  3. Permit-típus szerinti szekciók, értelemszerűen mindenkinek csak 1-et kell kitölteni, nekem a D-t, ahol be kell írni az új pozíciót, a munkáltató nevét és a munkavégzés helyét.
  4. Aláírás
  5. Ha ügynök is volt a buliban, akkor a szokásos, róla szóló rész (hosszabb, mint az összes többi)
  6. Módosítás díja, fizetés módja (hitelkártya adatok megadása).

Ennyi.

Ami még fontos, az első oldalon található “Mit kell mellékelni a beküldendő kérelemhez?” rész:

  • kitöltött és aláírt űrlap,
  • a kérelem díja (közvetve, fizetési mód kiválasztásával),
  • útlevél,
  • job offer / hivatalos papír az oktatási intézménytől.

Engedélyből (Permit) vízum (Visa)

Anno mikor Rebinek töltögettük ki a student permit/visa igényléshez az űrlapot, tudatában voltunk, hogy biztosan fog Magyarországra utazni, ezért vízumot kértünk neki. Legalábbis ez állt szándékunkban. A Student Permit és a Student Visa $200-ba került, úgy gondoltuk, kihagyjuk a Permit részt, jöhet rögtön a vízum (a kettő között annyi a különbség, hogy előbbi érvényét veszti amint a tulajdonosa elhagyja az országot, míg a másik birtokában az érvényességi időn belül tetszőlegesen lehet utazgatni külföldre).

Biztos vagyok benne – ez persze korántsem jelent 100%-ot – hogy megfelelő helyen x-eltünk a nyomtatványon, és mivel a fizetett összeg stimmelt, feléje sem néztem. Egészen szerda estig, Györgyi rákérdezése kapcsán. Ekkor jött a meglepi, hogy ez bizony csak permit. Na, jött a fejvakarás, hogy most mi legyen, hiszen a kisasszony csütörtök este már repülőn fog ülni. A felelősök, hibaokozók keresése helyett inkább arra összpontosítottunk, miként lehet megoldani a szerencsésnek korántsem nevezhető helyzetet.

2 lehetőség állt előttünk (majdnem 3):

  1. Másnap benézek az Immihez, mivel itt Wellingtonban Student Permit/Visa dolgokat lehet személyesen is intézni, aztán reménykedem, hogy megkapjuk $200 leszurkolása ellenében a vízumot. Balázs javaslatára egy levelet is írtam az indoklással (elismerve a hibámat), hogy ha kell, akkor legyen.
  2. Ha nem lehet a fenti módon elintézni, akkor is repül, bukjuk a permitjét, mikor visszajön akkor igényel a határon visitor’s permit-et (bocsánat a sok angol szó használatáért, a kategóriák pontos megfeleltetése miatt ragaszkodom hozzá), aztán gyorsan elvisszük orvosi vizsgálatra, újraigényeljük a student akármit, aztán folytatódik minden a megszokott mederben, jövőre pedig már talán PR-ral jöhet-mehet.
  3. A 2-es változat azon változata, amiben nem igényeltünk volna a visitor’s permit után studentet, hanem megvárjuk a PR eredményét, de akkor nem járhatott volna szabályosan iskolába, ami akkor is rossz ha egyáltalán nem járhat, még rosszabb pedig ha utólag kiderül, szóval ezt szinte felmerülése pillanatában elsüllyesztettük.

Nosza másnap keltem is jó korán, elvittem Barnit sétálni a sötétben, öltöny fel, mert ma reggel még ügyfélhez is kell majd menni, aztán irány a busz. A szokottnál fél órával korábban mentem, azonban a közösségi közlekedés következetlensége következtében (ezt az alliterálást!) a 30 perc 20-ra olvadt mire beértem a városba, amit kis kocogással ellensúlyoztam. Az irodában gyorsan kinyomtattam a levelet, írtam egy cetlit Mike-nak, hogy halaszthatatlan dolgom van, de igyekszem vissza és loholtam az Immihez. Szerencsére a belváros kellemesen bejárható gyalog is (pláne az én sebességemmel), így 5-6 perccel nyitás előtt már ott is voltam.

Másodikként léptem be az ügyféltérbe, húztam sorszámot, majd kb. 5-10 perces várakozást követően egy maori ügyintézővel szemben telepedtem le. /Őt már mindkét előző alkalommal is néztem/néztük hogy milyen rokonszenves és segítőkész figura, csak akkor nem hozzá, hanem másik segítőkész emberekhez kerültünk./

Elregéltem neki a helyzetet, mosolygott, megkérdezte, hogy most akarok-e Student Visa-t kérni, aztán már tolta is elém a kártyaolvasót, én meg ütöttem be a pin-kódot, és 200 dolcsival könnyebben, de egy matricával nehezebben távoztam fél 10 előtt néhány perccel! 🙂

Az ügyintézés leghosszabb részfolyamata az volt, mikor a fickó elment lapot hozni a nyomtatóba, mert az kifogyott 🙂 Amíg azonban ott ült és ügyintézett előttem, néhány kérdést is volt alkalmam feltenni a permit/visa dolgokat illetően. Imigyen tudtam megvilágosulni, hogy a permit minden esetben a vízum előfeltétele. Amíg nincs permit, nincs visa. Oké, lehet nem kérni a permit matricát, de az árát ki kell fizetni, szóval akkor is megkapod hivatalosan a permitet, csak nem ragasztják be. Tehát semmiképp sem lehetett volna meg Rebi esetében $200-ból az egész, és nem igazán mi töltöttünk ki rosszul – bár az ügyintéző szólhatott volna, meg a profi személy akinek feladata lett volna erről felvilágosítani -, csak most kissé kutyafuttában sikeredett a végére.

De a lényeg hogy meglett, gyanítom még a teljesen szabályosnál egy “árnyalattal” egyszerűbben is, Rebi meg azóta már valahol Európa/Ázsia környékén szeli a felhőket (remélem csak közvetve, és nem a saját bőrén érezve a menetszelet).

Work to Residence – belépés az országba

Szombaton beszélgettünk Csilláékkal a Work to Residence sémáról, illetve arról hogy én miért nem azon vagyok (utánajárás folyamatban), illetve hogy lehetnénk-e azon (ha nem, akkor az bizony hiba?).

Éppen ezen felderítés közben találtam rá az Immigration egy oldalára, ami az alábbiakat teszi közhírré (nem szó szerint fordítom, hanem félig-meddig értelmezem, a fenti linken bárki utánaolvashat az eredetinek és megköszönöm ha pontatlanság:esetén felhívja a javítás szükségességére a figyelmemet):

A kérvényező az alábbi követelményeknek kell, hogy eleget tegyen az Új-Zélandra való belépéshez:

  • egészségügyileg légy alkalmas (nincs dialízis, tuberkolózis, komoly haemophilia /vérzékenység/, illetve képes legyél ellátni magad eü szempontból),
  • legyen erkölcsi bizonyítványod,
  • az útleveled legalább 3 hónappal tovább legyen érvényes, minthogy elhagyod NZ-t (mármint a repjegyed alapján számított kilépési dátumot tekintve),
  • légy őszinte a munkakeresés kapcsán (itt kissé részletesebben is kifejtik, de nehezen számszerűsíthető, inkább szubjektíven értékelhető módon, hogy alkalmas légy az általad megszerezni kívánt pozíció betöltésére), és annak ellenére, hogy ez a követelmény nem alkalmazható teljesen objektíven, szerintem pont lehetővé és legálissá! teszi az itteni munkakeresést WP vagy PR hiányában is!!!
  • rendelkezz megfelelő vízummal a látogatáshoz.

Nem tudom, hogy ez eddig is így volt-e, de számomra újdonság, és akár jelentősége is lehet valaki számára, aki az elkövetkezendőkben tervezi az országba való belépést és “ittragadást”.

——————————————————-

Racs hozzászólásában és más oldalról is megjelent már a feltevés, miszerint turista vízum birtokában a munkakeresés nem szabályos, csak mindenki szemet huny felette. Én ugyan meg nem mondom, hogy így van-e vagy sem, de képzeljük el a következő esetet:

Képzeletbeli Kálmán munkát szeretne vállalni Új-Zélandon. Világéletében kis cégekben dolgozott, multinak még a közelébe sem került, tehát nem áll nyitva előtte a cégen belüli külföldre vándorlás lehetősége. Sőt, a saját területén a cégek jelentős része 5-10 főt foglalkoztat, s hasonlóképp van ez Új-Zélandon is, nem csak Magyarországon. Mégis úgy dönt, belevág a dologba, első lépésként online próbál olyan cégeket, munkáltatókat keresni, akiket érdekelhet az ő szakmai hozzáértése.

Sikerül is felkeltenie a HH Company vezetőjének érdeklődését, aki hajlandó egy telefonos interjún meghallgatni Kálmánt. A beszélgetés jól sikerül, kölcsönös rokonszenv alakul ki, de a cégvezető számára fontos, hogy személyesen is találkozzanak, mielőtt felveszi Kálmánt, hiszen mégiscsak együtt fognak dolgozni, ha minden jól megy, akkor éveken át is. Ehhez pedig nem elegendő a telefonálás, ezért is ragaszkodik a találkozáshoz, addig nem tud ígérni semmit, de biztatásként azért közli Kálmánnal, hogy a szakmai hátterével elégedett, megfelelő hazai jelöltet nem talált, és amennyiben a személyes találkozó sikerrel zárul, hajlandó írásba is adni, hogy megfelelő vízum birtokában foglalkoztatja Kálmánt (idegen szóval élve írásos job offert kap tőle).

Kálmán elhatározza, hogy ezt az esélyt, ami ha nem is 100%-os, mégis elég biztató, nem szalasztja el. Ha őrajta múlik, akkor meglesz! Megveszi a retúr repülőjegyét NZ-re, majd elkezd töprengeni a vízum-lehetőségeken:

  • PR-t nem tud igényelni ilyen rövid idő alatt, meg az különben is bonyolultabb folyamat.
  • Work Permit csak job offer birtokában igényelhető, vagy ha a szakmája rajta van a rövid/hosszú távú hiánylistán.
  • Turista vízummal lép be az országba, a határon pedig őszintén elmondja, hogy interjúra jött, mert a munkáltató ragaszkodik a személyes találkozáshoz a job offer megadása előtt. Amint azonban megvan, tudja hogy illegális turista vízummal dolgozni, ezért a területileg illetékes Immigration irodába bemegy majd a job offerrel meg a kitöltött WP igénylőlappal, és amint az útlevelébe bekerül a permit, majd csak akkor kezd el dolgozni.

Képzeletbeli Kálmán esetének 3. pontja vajon a jelenlegi szabályozás mellett illegálisnak minősül? A kérdés nem költői, hanem nyitott. Nem tudom rá a pontos választ, de szerintem belefér a szabályok adta keretek közé. Pláne, ha az illető a határőr (nem immigration officer) tudtára adja, hogy tisztában van a szabályokkal és egyáltalán nem akarja áthágni őket, hanem igyekszik azoknak megfelelően cselekedni, szerintem belátóak vele szemben.

——————————————————-

Újabb info. Tovább böngészve az Immigration oldalát, az alábbi válaszra leltem:

Általános látogatóként munkát keresni nem az igazi (bár nem kifejezetten tilos), ehelyett AJÁNLOTT (ez nem kizáró szabály/fogalmazás!) előre felvenni helyi munkáltatókkal a kapcsolatot és még külföldről job offert szerezni illetve annak révén WP-t igényelni. Szóval értelmezés kérdése. Szerintem a kis cégek még kevésbé hajlanak arra, hogy személyes találkozó nélkül felvegyenek, a fejvadászokról meg ne is beszéljünk.

Szóval van egy szabályozás, ami nincs összhangban a jelenlegi gyakorlattal. Hogy a gyakorlat a hibás vagy a szabály az már más kérdés, a gond az, hogy a gyakorlat szabálytalan. Vagyis inkább csak nem teljesen szabályos.

Még egy apróság ismét Immigration oldalról:

The best course of action, not only for your peace of mind but also for your residence application, would be to get a confirmed job offer first from a New Zealand employer. But if you choose to come here without one, our metropolitan newspapers are full of executive and general employment vacancies, and recruitment agencies and online job sites are extremely useful as well.

Tehát ajánlott előre elintézni mindent (ahogyan eggyel feljebb szó volt róla), de idézem: Ha azt választod, hogy visszaigazolt job offer nélkül érkezel ide, az újságok tele vannak vezetői és általános álláshirdetésekkel, valamint a fejvadász-cégek és az online állásportálok is kiemelten hasznosak.

Most légy okos bevándorló! 🙂 Bár szerintem ha valaki a reptéren ennyi mindent elmond, Immigration hivatkozásokat mutat és őszinte (őszintén megkérdezi, hogy most akkor mi van :o) akkor nem abajgatják már annyira.