Skilled Migrant PR–egy tájékoztató margójáról

/Az alábbi bejegyzés a későbbiekben vázoltakon kívül azért is született meg, mert annyi tévhit kering ezügyben, hogy nehéz kihámozni, mi az ami megalapozott információ, vagy “valaki mondta, de szerintem is így van”. Az általam közölteket megkísérlem minél teljes körűbben alátámasztani Immigration webhivatkozásokkal (lásd a lábjegyzeteket), a tévedés jogát fenntartva. Az itt olvasottakra senki ne hivatkozzon, CSAKIS az van úgy, ahogy, amit az Immi oldalán olvashattok!

Ezenkívül az NZ bevándorlási szabályozásban alapesetben nem bonyolult eligazodni (ez nemcsak a PR – Permanent Residency vagy Residence Permit, magyarul letelepedési engedély – kapcsán van így, hanem az ennél egyszerűbb szabályrendszerrel rendelkező, átláthatóbb Work Permit esetén is), pláne hogy az Immigration különböző tájékoztató előadásokkal segít is az esetleges jelölteknek abban, hogy mérlegelni tudják az esélyeiket és hogy ki tudják tölteni az EOI-t illetve a tényleges igénylő űrlapot saját maguk is, fizetett segítség nélkül. – “We give all applicants equal treatment so you are free to choose whether or not to use an agent.”[1] – magyarul minden pályázó egyenlő elbánásban részesül, függetlenül attól, hogy ügynök töltötte-e ki a nyomtatványt vagy önmaga. Ez Ausztráliában nem így van Bertók Zoli fórumos hozzászólásai alapján, de itt szerencsére ez a hivatalos verzió./

Előre elnézést kérek a hunglish dolgokért, mert bizony teletűzdeltem az angol kifejezésekkel is a szöveget, hogy ez segítségül szolgáljon, mikor az eredeti Immigration dokumentumokat olvassátok.

Október 5-én, kedden – amikor is ugye 1 éve dolgoztam a Datacomnál – részt vettem egy Immigration által szervezett fejtágítón, ami arról szólt, miként is megy a Residency (letelepedési engedély) kérelmezése Skilled Migrant kategóriában. Nemrég egy jóbarátom révén intenzíven böngésztem az Immi honlapot, akkor akadt meg a szemem ezen a lehetőségen. Mivel az irodámból gyakorlatilag 5 perces sétára volt a helyszín, úgy gondoltam megér 1 órát. Ha nem tanulok semmit, legfeljebb az ottlét idejét veszítem, de azért valószínűleg megtudok egy-két újdonságot, még ha csak apróságok lesznek is.

Persze a nagy részét az Immigration honlapjáról (innen indulva) is ki lehet bányászni, még túlzottan mélyre sem kell ásni, “külszíni fejtéssel” is viszonylag könnyen előkereshetőek a vonatkozó okosságok.

A tájékoztató két részből állt:

· két indiai hölgy ismertette a PR-igénylés általános menetét (ebben nem sok újdonság volt, de azért jól összefoglalták)

· két Officer-rel (főállású ügyintéző) kérdezz-felelek játék -­ no ez már érdekesebb volt.

De lássuk sorrendben.

Skilled Migrant – Residence

Mit jelent a skilled

Skilled vs LTSSL/STSSL

Ami nekem eddig kicsit zavaros volt a fejemben, az a Skilled szó és az LTSSL/STSSL (Hosszú/Rövid Távú Hiányszakma-lista, alias Long/Short Time SKILL Shortage List). Láthatjuk, hogy a SKILL szó mindkettőben szerepel, ám a gyakorlatban ezeknek nem sok közük van egymáshoz. Legalábbis ebben a kontextusban nem, illetve a hiánylistán való szereplés NEM ELŐFELTÉTELE annak, hogy valaki Skilled Migrant legyen. Szívás is lenne, ha így lenne, hiszen akkor nem sokan jelentkezhetnének PR-ra, mert ezen kívül gyakorlatilag a Work To Residence sémák vannak (amin nekem is lennem kéne, ha megfelelő színvonalú felvilágosítást kaptam volna az ezügyben illetékes személytől).

ANZSCO

Szóval ahhoz, hogy SKILLED (azaz szakképzett) Migrant legyen valaki, az kell, hogy az ANZSCO (Ausztrál és Új-Zélandi Foglalkozások Besorolása) listáján[2] szerepeljen

· a szakma, amiben jelenleg dolgozik itt,

· vagy amiről megfelelő mennyiségű, igazolható tapasztalata van (nem Magyarországról, mert kis hazánk nem szerepel a comparable labour market listán – lásd később),

· vagy az elismert[3]/honosított[4] képzettsége.

Residence application fázisok

Pontszámítás (tájékoztató jelleggel)

Amennyiben valamelyik feltételnek eleget tesz emberünk, akkor máris nekiállhat összeszámolni a pontjait. Ehhez van két egyszerű táblázat itt meg itt. A lényegét azért összefoglalom:

· Kortól függően kapható 5-30 pont (20 éves 30-at kap, 55 még 5-öt, afelett meg már nem lehet fő kérelmezőként – principal applicant – kérelmezni).

· Skilled employment, azaz megfelelő szakmának megfelelő munkaviszonyra szerezhető kapásból 50 pont (már job offerre is!), de ha meghaladja a 12 hónapot ez a munkaviszony, akkor már 60 pont jár. Ezek még különböző bónuszokkal megfejelhetőek (abszolút hiánylistás szakma: +10 pont, jövőbeli fejlődő gazdasági területen (identified future growth area) való pozíció (ez jelenleg a biotechnológia, az IT (egészen pontosan Information Communications Technology néven fut) és a kreatív iparágak – részletek itt, de azért elég általános, számomra nem teljesen egyértelmű ez az IT sem) +10 pont, Auckland región kívüli munkaviszony +10 pont).

· Képzettségből fakadó pontok: gyakorlatilag ha elismerték a szakmádat (akár külön eljárás, akár jogszabály alapján), már jár 50 pont (level 3 alatt semmi), de maximum 55 (level 9-10).

· Megjegyzés: a betöltött pozíciónak (skilled employment) és a végzettségnek (qualification) célszerű összhangban lennie, még ha hivatalosan valaki nem is ugyanazon a területen dolgozik, ami a végzettsége, de használja a munkája során, akkor azt már az EOI-ban jó ha részletezi, onnantól kezdve pedig az Immigration hivatott eldönteni, hogy elfogadja-e.

· Képzettség alapján osztott bónusz pontok: 5-10 nagyságrend

· Munkatapasztalat (comparable labour market vagy NZ): 5-30 pontig terjedhet, de ezeket azért megfelelően igazolni kell (elég lehet munkaszerződés, fizetési papírok, szóval nem csak és kizárólag a referenciát illetve a referencia-személyt fogadják el).

· Partnerrel járó pluszpontok: ha az ugyanolyan elbírálás szerint van skilled munkaviszonya, illetve elfogadott/honosított képzettsége, az +20/+20 pont lehet.

· Közeli NZ rokon, aki már legalább resident: +10 pont.

Az online táblázat elég egyértelmű, és könnyen kiszámolható, hogy pl. egy 35 éves, 2 éves megfelelő helyi munkaviszonnyal, elfogadott diplomával rendelkező, Nelsonban élő szakembernek kapásból összejön (legalább) 25 + 60 + 10 + 50 + 10 = 155 pontja. Ennél több már nem is nagyon kell. Ha valakinek nincs kedve összeadogatni, van egy igen-nem, választós pontszámító itt.

Folyamatábra[5]

EOI – Expression of Interest (Residence iránti igény/érdeklődés kinyilvánítása)

Miután az ember kisakkozta, hogy érdemes kitöltenie az EOI-t, ami 100 pont felett már mindenképp így van, akkor ezt megteheti online ($400) és postai úton ($500) is. Az online a kedvezőbb ár mellett azért is jó, mert van egy beépített, alapszintű ellenőrzés, szóval legalább üresen nem tudsz hagyni mindenképp kitöltendő mezőt.

Miután ezt olyan szinten leellenőrizték, hogy minden információt megadtál-e, bekerül egy “kalap”-ba a kérvényed, ahonnan 2-hetente húzzák ki a neveket. 140 pont felett esetén automatikusan kihúznak a következő alkalomkor, ha pedig a 140 pont felettiek nem töltik ki a keretet, akkor jöhetnek a 100 és 140 közöttiek. Kis statisztika[6], ha valakit érdekel hogy mostanság ez hogyan alakul. (Kb. 5-600 kérvényt húznak ki egyszerre).

Forrás: New Zealand Residence Programme, Fortnightly Selection Statistics – 22^nd September 2010

Forrás: New Zealand Residence Programme, Fortnightly Selection Statistics – 22^nd September 2010

ITA – Invitation To Apply (meghívás hogy pályázz)

Miután kihúztak, a kérvényedet kipostázzák a lakhelyed szerinti Immigration Fióknak, ahol egy ügyintéző elkezd foglalkozni vele, és ha mindent rendben talál elsőre, akkor kiküldi az ITA-t (hiszen eddig csak a szándékodat nyilvánítottad ki hivatalosan). Ekkor 4 hónapod van, hogy összegyűjtsd a szükséges dokumentumokat, igazolásokat (útlevél, orvosi vizsgálat eredménye, erkölcsi bizonyítvány, bizonyítvány-fordítás/hitelesítés, stb), és azok beadásával együtt az ember kipengetheti a második összeget (általában $1400, de ez változhat – lásd később).

Értékelés

A kapott információk alapján az Immigration ügyintéző értékeli a pályázatot majd döntést hoz. A végkimenetel háromféle lehet:

· megvan a PR,

· work to residence sémás vízumot adnak, mert a jelenlegi pályázat a teljes PR-hoz nem volt elég (ez szerintem akkor fordulhat leginkább elő, ha mondjuk valaki összeszed 110 pontot job offer vagy munkaviszony nélkül, de az Immigration úgy dönt, hogy ígéretes az illető, és 9 hónapra kap egy nyílt Work Permitet, amivel szabadon vállalhat bármilyen – legális – munkát),

· visszautasítás.

További fontos információ

Mennyibe is kerül ez?[7]

· EOI – $400 (online) vagy $500 (papíron)

· Eljárás díja (ezt nem személyenként, hanem kérelmenként számítják fel, tehát családra vonatkozik) – $1431.11 (a GST emelés hatása a furi tört), ha az ember Work To Residence-ként pályázik, akkor feleennyi

· Migrant levy (ha jól értem, ez amolyan eljárási illeték, amit a PR kiállításához kell megfizetni) – $300 / fő (5 év alatti gyerekeknek $150)

Fizetésre vonatkozó feltétel (létezik-e?)

Ezt nem tudom alátámasztani hivatkozással, forrásként a szemináriumon elhangzottakat tudom megjelölni, ami nem írásos, így mindenkinek azt ajánlom, hogy kérdezzen utána telefonon a saját esetének! Ellenben a másik oldalról közelítve azt tudom mondani, hogy egyik hivatkozott dokumentumban sem találtam az alábbiakon kívül Skilled Migrant principal applicantra vonatkozó pénzügyi feltételeket:

· Eltartott gyermekek (dependent children) esetén van egy minimum fizetés[8], amit el kell érni:

o 1 gyereknél $30 946, 2-nél $36 493, 3-nál $42 040, ha ennél több van, akkor $47 586

· Talent (accredited employer) Residence Policy esetén, aki 2008 Július 28-a után kapta az a Work to Residence WP-jét, annak a fizetése legalább $55 000 kell hogy legyen ahhoz, hogy Residence from Work kategóriában pályázhasson (ha nem, akkor marad a sima skilled migrant kategória).

· Amit pedig az előadáson mondtak: egy adott pályázat esetén megnézik különböző online adatbankokban az adott képzettségnek megfelelő állásokhoz kapcsolódó bérszintet (pl. TradeMe-n), és ha nagyjából passzol ehhez, akkor rendben van. Egy IT Business Analyst aki a $95k-s mediánt figyelembevéve hivatalosan mondjuk 40 ezret keres évente, már gyanús, de egy 40 ezres payroll officer (bérszámfejtő) már teljesen oké szerintem.

Nyelvi követelmények

Az erre vonatkozó információ két helyen található meg /a teljes részletezettségért tessék átböngészni a hivatkozott doksikat/:

English Language Information[9] / EOI Guide[10]

A fő kérelmezőre (principal applicant) vonatkozó feltételek:

· Átlagosan legalább 6.5-ös IELTS bizonyítvány (2 évnél nem régebbi, general vagy academic) VAGY

· Az elfogadott képzettséghez kapcsolódó oktatás teljes egészében angolul zajlott VAGY

· Legalább 12 hónapja egy elismert képzettségnek megfelelő állásban dolgozol NZ-n VAGY

· Egyéb módon bizonyítod (angol nyelvű általános vagy középiskola, megfelelő ideig éltél angol nyelvterületen, itt gyakorlatilag teret engednek az egyéni ötleteknek)

· Residence from Work kategóriájú pályázónak mentesül a feltételek teljesítése alól (a kérelmében szereplő többi személy viszont NEM)

Partnerre és gyerekekre vonatkozó követelmények (nagyon hasonlóak):

· 16 év alatti gyereknek nem kell igazolnia az angol nyelvtudást

· IELTS vizsga, legalább 5-ös átlag, academic vagy general, 2 évesnél nem régebbi VAGY

· Elismert képzettséget teljesen angolul tanulták VAGY

· Angol nyelvű háttér,

· A partner teljesíti a követelményt, ha már legalább 12 hónapnyi skilled munkaviszonya van NZ-n.

Nem megfelelő angol nyelvtudás

Mi a helyzet, ha nem teljesíti(k)? No akkor be kell fizetni egy szép kis összeget ESOL tanfolyamra. Az összeg maga attól függ, mennyire van elmaradva az illető az 5-ös IELTS szinttől. Erre lehet támogatást kérni különböző feltételek fennállása esetén, de bevallom, nem jártam utána. A támogatás amúgy nagyon nagy részét fedezné az egyébként elég borsos áraknak (ha nem fizeted be 6 hónapon belül, elképzelhető, hogy visszautasítják a kérelmet):

Arra vonatkozóan, hogy a végén kell-e sikeres vizsgát tenni, én nem találtam kitételt, mindenesetre a tanfolyamot a díj kifizetésétől számított 3 éven belül el kell végezni (offshore esetben ez 3.5 év).

Friss információ egyenesen az Immigration SMC (Skilled Migrant Category) csapatától emailben: az ESOL tuition-nel kapcsolatban van bőven haladék, hiszen azt csak akkor kérik, ha a PR kérelem elfogadásra kerül

· 1 hét – EOI kitöltése

· 1 hét – megnézik és kiküldik a meghívást

· 4 hónap – ennyi időd van, hogy összegyűjtögesd a kívánt papírokat (orvosi, erkölcsi, honosítás, stb.)

· 6-9 hónap – (lehet kevesebb is, volt már rá példa, de hivatalosan ennyi) amíg elbírálják

· 1-2 hét – (gondolom) amíg lezajlik az útlevelek beküldése, matricázás, kifizeted a levy-t

· 6 hónap – haladék, mikor már állandó lakos vagy

· Ha ezeket összeadom, akkor akár 20 hónap is kijöhet, ha minden flottul és hamarabb megy, akkor ez szerintem lemehet 12 hónapra is, ami elég lehet ahhoz, hogy az ember/asszony megtanuljon 5-ös szinten angolul.

A gyakorlatban azért mérlegelik, hogy ha pl. 10 hónapja olyan pozícióban dolgozik a partner, ahol sokat kell ügyfelekkel/munkatársakkal beszélni angolul, akkor jó esély lehet rá, hogy elfogadják. Garancia nincs, de próbálkozni lehet.

Dependent children – kérelembe belevehető gyerekek

A kérelembe az alábbi esetben vehetők bele a csemeték[11]

· Nem élnek házasságban (“szinglik”) és 16 évesek vagy annál fiatalabbak VAGY

· Szinglik, 17-24 év közöttiek, nincs saját gyermekük

Mindkét esetben anyagilag teljesen (vagy alapvetően) a szülő(k)től kell hogy függjenek (attól függetlenül hogy külön élnek-e)/

ANZSCO tasklist

A már említett ANZSCO viszonylag részletesen taglalja, hogy az adott skillhez (szakmához) szerintük milyen tevékenységek kapcsolódnak. Amennyiben ezeket nagyrészt lefedi a jelölt munkaköre, akkor semmi gond, elfogadják a munkatapasztalatot mint skilled experience.

Munkatapasztalat

Comparable Labour Market[12]: a következő országokban szerzett tapasztalatokat lehet elismertetni (egyéni döntés alapján ez változhat, tehát inkább irányadó a lista):

Fontos még a b. pont alatt lévő rész: azon munkatapasztalat, amely az a pontban nem szereplő országból való, elvileg csak akkor értékelhető, ha olyan multicégnél történt, amely teljesen (de legalábbis nagyobbrészt) az a-ban felsorolt országok valamelyikében bejegyzett.

Ugyanezen guide 26-32. oldalán található egy egész hosszú lista az Immigration által elfogadott képzettségekről.

Források forrása

A fő link, ahonnan gyakorlatilag minden lényeges dolog letölthető:

http://www.immigration.govt.nz/migrant/general/formsandfees/formsandguides/residence.htm

---

Hivatkozások:

 

[1] 1002 – Residence Visa/Permit Guide (3. oldal, alul)

[2] Forrás: ANZSCO lista

[3] Elfogadott bizonyítványokhoz, amelyek nem igényelnek honosítást

[4] Az NZQA (New Zealand Qualification Assurance) egy honosítási eljárás során kb. $800 ellenében átvizsgálja a külföldi, alapból el nem ismert végzettségeket, megfelelteti őket egy NZ szakmának, és igazolja, hogy az illető a helyi, nemzeti képzésnek is megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

[5] Forrás: http://www.immigration.govt.nz/migrant/stream/work/skilledmigrant/apply/process/diagram.htm

[6] Forrás: http://formshelp.immigration.govt.nz/SkilledMigrant/ExpressionOfInterest/HistoryOfSelectionPoints.html

[7] A díjakat részletesen a 1028 Fees Guide tartalmazza

[8] Forrás: 1003 Self Assessment Guide, 17. oldal.

[9] 1060 English Language Information

[10] 1101 EOI Guide, 13-14. oldal.

[11] 1002 – Residence Visa/Permit Guide (4. oldal, alul)

[12] 1101 EOI Guide, 11. oldal